Megismételhetetlen...
A hét arca

Megismételhetetlen...

Törteliné Fodor Mária nagyon szeret egyedi, nagyméretű kendőket kötni, továbbá sálat, stólát, szőnyeget szőni. Most különböző színvilágú gyapjú falvédőkkel kísérletezik. Játszik a színekkel. Marika mindegyik alkotása egyszeri és megismételhetetlen...

- A hivatásom szerint anya, óvónő és ingatlanközvetítő/értékbecslő vagyok. Úgy alakult, hogy egyedül neveltem a három gyermekem. Ebben az időszakban, a ’80-as években kezdtem varrogatni, kötögetni, mert szerény volt a családi költségvetésünk. Egy fizetésből éltünk négyen, de azért szerettem volna, hogy szépen öltözzünk. Az egyik ruhám nagyon megtetszett a város ismert butikosának, Midi úrnak – emlékezik vissza a kezdetekre.

 

fodormaria 01


Kreatív és igényes


- Milyen volt az a ruha?

- Korallpiros, lenge, vállpántos, felül megkötős. Mondta, hozzak ilyet, kékben, fehérben, zöldben… ő megveszi. Így indultam el ezen az úton. Örültem, mert én nem kínálgattam volna a ruháimat. Jót tett az önbizalmamnak. Marika, maga ezt meg tudja csinálni, mondta, hitet adva nekem. A mai napig hálás vagyok érte.

- Kitől sajátította el az alapokat?

- Dr. Lorencz György főorvos úr nyugdíjas édesanyja vigyázott ránk a napköziben, tőle tanultam horgolni. Kötni pedig, anyai nagymamámtól. Szabás-varrást technikaórán tanultunk. A válásom után, 25 évesen pedig első dolgom volt, hogy varrógépet vegyek. Úgy voltam vele, ha nem tudom megvenni a szép ruhákat, akkor megcsinálom. A ’80-as években csak pár Burda érkezett a városba, ha tudtam, vettem. Olyan jó rajzos útmutatások voltak benne, tanácsai alapján fejlesztettem a tudásom autodidakta módon. Mindig igényes voltam a munkámra, a minőséget képviseltem. A mai napig találkozom olyan sapkával, amit én készítettem.

- Hosszabb ideig azonban szünetet tartott, nem nagyon varrogatott.

- Igen, a ’90-es években anyagi megfontolásból vállalkozó lettem. Küzdelmes évek következtek, mert én nem vállalkozónak teremtődtem. Kemény létharc volt. Nem maradt erőm, energiám a kézműves tevékenységre.

- Mikor kezdte újra?

- A válság hozta. Visszaesett a forgalom, így négy éve kezdtem el ismét. Zavart a tétlenség. Hetekig ültem az irodában úgy, hogy be se jött senki. Zavart a kilátástalanság, amihez magánéleti válság és egészségügyi problémák is hozzáadódtak.

 

fodormaria 06

 

Munka és terápia

- Öngyógyítás is a kézműves tevékenység?

- Abszolút jó terápia. A kényszerű tétlenség időszakaiban segített az internet léte. A világhálón keresztül találtam több olyan kreatív bloggert, akik munkái inspiráltak engem. Az újrakezdés első kis szikrája egy nemzeti színű horgolt kokárda volt március 15-re. Ez indított el megint. Amikor fonalat kerestem hozzá, gyönyörűeket találtam a rőfös boltban. Feléledt bennem a vágy, hogy újra kössek. Nagyon tétován és önbizalom-hiányosan kezdtem annak ellenére, hogy korábban voltak már pozitív visszajelzéseim. Tartottam a kapcsolatot a bloggerekkel. A közösségi oldalon még több emberrel találkoztam. Megláttam, hogy vannak, akik eredeti gyapjúfonalat festenek színátmenetesre. Szintetikus és növényi festéssel is elkezdtem kísérletezni. Felfedeztem magamnak a benne rejlő lehetőségeket. Imádom a színeket!

- Mi volt a következő inspiráció?

- Megláttam, hogy van, aki nemcsak festi, hanem fonja is a gyapjút. Jött az olthatatlan vágy, hogy én is fonjak. A merinói juh pehelyszőréből készült legfinomabbat választottam. Ugyan rokkám még nem volt, meg kilátásom se arra, hogy vegyek… Kézi vagy gyalogorsóval kezdtem fonni az általam kézzel festett gyapjúszalagokat fonallá. A fonás nekem spirituális élményt nyújt a maga egyediségével, változatosságával. Valami ősi tudás az univerzumból, hiszen a világunkat is a sodrat, tartja össze. Minden alkalommal szinte csodaként élem meg, amikor a színátmenetes egyágú fonalat kétágúvá cérnázom. Számtalan variáció, egyszeri és megismételhetetlen, mint a DNS spirál.

 

fodormaria 02


Egyszerű és bonyolult


- Mi minden készül?

- Nagyon szeretek egyedi, nagyméretű kendőket kötni. Egyszerűbbeket és csipkemintásakat is. Nagyon szeretek sálat, stólát, szőnyeget szőni. Most éppen különböző színvilágú gyapjú falvédőkkel kísérletezem, játszom a színekkel.

- A ruháit illetően saját maga a manöken.

- Manöken nem vagyok, de hordom őket alkalmakkor. Családtagok, barátok, ismerősök is viselik az általam készített zoknikat, kesztyűket, sálakat, sapkákat. Általában karácsonykor osztom ki az álmaikat. Évközben folyamatosan készülnek az ajándékok. Másképp nem is lehetne.

- Vannak megrendelések?

- Még nem sokat adtam el, de tervezem megteremteni ennek a lehetőségét. Az átlagember ezt alig-alig tudja megfizetni. Csak a festés és a fonás 10 deka esetén 20 óra. Nagyobb kiegészítő esetén ehhez jön még 60-80 munkaóra. Mit kérjek ezért?! Több mint 40 év után mentem nyugdíjba, ezt szerelemből csinálom. Muszájból nem lehetne. Egyszer csak jön az ihlet… Ha kigondolok valamit, olyan belülről jövő késztetésem van, hogy minél hamarabb hozzá kell fognom a megvalósításához. Az alkotás nagyon sok örömöt ad. Valahol meditatív tevékenység is, fantasztikus érzés. Egy éve sikerült vennem egy rokkát, de két évig kézi orsóval fontam. Ez próba az embernek, hogy bírja-e türelemmel. Én bírom. A rokkával már gyorsabban tudok fonni. Most jött a következő vágy…

 

fodormaria 03


Kiút és példa


- Nevezetesen?

- Egyre többet szeretnék szőni. Most már elmondhatom, hogy gyapjút festek, fonok, szövök, kötök. Hálás vagyok a sorsnak, ezért a lelkületért. Úgy érzem, kiutat és példát is mutatok a kézműves tevékenységemmel. Nagyon szívesen segítek azoknak, akik ezen az úton szeretnének haladni.

- Egy kiállítás címe is volt a Gyapjút festek, fonok, szövök, kötök.

- Igen, tavaly november 20-tól december 3-ig a városi könyvtárban. Utána a Szilády-gimnázium adventi vásárán is részt vettem. Nem vagyok elszállva magamtól. Gyakorlati ember vagyok, technikailag még nagyon sokat kell tanulnom. A hozzátartozóim, barátaim, ismerőseim biztatása inspirál a további tevékenykedésre.

- Újabb bemutatkozások lesznek a közeljövőben?

- Tervezem, hogy a Sétáló utcában lévő ingatlanirodám, egyben az alkotásaim bemutatóterme is lesz. A Bernáth-kollégiumban, a nyugdíjas pedagógusok találkozóján, március 13-án bemutatót fogok tartani. Az előző évben nyáron voltam a taljándörögdi gyapjúfesztiválon. Terveim szerint idén is megyek. Füzes Zsuzsanna kézművestől - a gyapjúfesztivál szervezőjétől - sokat tanultam. Segítőm blogjának mottójával maximálisan egyetértek. Ez a Thomas More-idézet a következő: „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” Én ezt a lángot szeretném továbbadni.


Pál László

Még több cikk

Életműdíjas doktornő

Életműdíjas doktornő

Élveztem minden pillanatot!

Élveztem minden pillanatot!