„Megfogott a világűr”
A hét arca

„Megfogott a világűr”

Sokak számára megfoghatatlan terület a fizika, a gravitáció kutatása. Viszont aki jobban elmélyed e tudományban, az megtalálja ennek a szépségét. A Szilády-gimnázium egykori diákja, dr. Vasúth Mátyás ezen a területen ténykedik, kutat, kísérletezik, vizsgálódik, A közelmúltban a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium diákjainak adott át valamit a tudásából egy előadás keretében. Megtudtuk tőle, hogy nem túl gyakran tud eljutni Kiskunhalasra, viszont a családja, azon belül a három gyermeke ki tudja kapcsolni őt a tudomány világából.

 
 
 
- Hogy érezted magad a halasi előadáson?
- Jól éreztem magam, nagyon örülök annak, hogy ilyen nagy érdeklődést vált ki a felfedezés, és hogy ennek a részleteiről beszélhetek. A mostani előadás azért volt fontos számomra, mivel középiskolásokkal csak nagyon ritkán beszélek, és néha keresnem kellett a megfelelő szavakat és magyarázatokat, hogy a részletek mögött ne vesszen el a mondanivaló és még érthető maradjon az előadás.
- Nosztalgiával tölt el, amikor Kiskunhalasra jössz?
- Igen, mindig megnézem, hogy Sóstót elhagyva működik-e még az az esti szórakozóhely, ahová a gimnáziumi évek alatt sokat jártunk. A városban nagyon sok a változás, keresni szoktam, hogy mi történt, amióta nem jártam itthon, milyen felújítások történtek.
- Tényleg, erre milyen sűrűn volt lehetőséged?
- Ez nagyon változó. Korábban gyakrabban látogattam haza, főleg nyáron, amikor a gyerekek sokat játszhattak a családi ház nagy kertjében.Mostanában az egyéb teendők miatt erre azonban kevesebb lehetőség adódik.
- Gyermekkorodban mi szerettél volna lenni? Ebben benne volt a tudomány világa?
- Emlékszem, hogy mint valószínűleg minden kisfiú, én is édesapámra szerettem volna hasonlítani, aki elektromos szakember volt. Később, az iskolai évek alatt, amikor egyre többet olvastam ismeretterjesztő könyveket megfogott a világűr és természeti jelenségek világa.
- Magad mesélted az előadás elején, hogy a középiskola volt a fordulópont az érdeklődési köröd kialakulásában. Személyhez köthető-ez, vagy megtetszett a fizika?
- A középiskolában a reál tárgyak érdekeltek, a matekot és a fizikát szerettem. A kettő közül inkább a matekot, a maga tiszta és jól definiált szabályaival, mennyiségeivel. Ez a világ azonban nagyon sokszor a mindennapi élettől teljesen távol álló dolgokkal foglalkozik, mintha csak játszanánk, annak ellenére, hogy ennek a „játéknak” az eredményeit nagyon komolyan fel lehet használni. A fizika kicsit más, ott a matematikai formulák segítik a jelenségek pontos leírását, és ezzel mégiscsak közelebb kerülhetünk a mindennapi jelenségek megértéséhez.
- Célirányosan az ELTE volt az, ahol szerettél volna továbbtanulni?
- A középiskolai pályaválasztásnál már biztos voltam benne, hogy fizikus szeretnék lenni, ez olyan menő gondolat volt. Ezért a felvételi kérelmeket az ELTE-re, Szegedre és Debrecenbe adtam be, ahol folyt ilyen képzés. Szerencsére az első helyen megjelölt ELTE-re sikerült bejutnom, és azóta is Budapesten vagyok.
- Az egyetem után hogyan alakult a pályafutásod?
- Az egyetem után, a doktori képzés alatt, mint fiatal kutató dolgoztam az akkori Központi Fizikai Kutatóintézetben, ami 2012-ben alakult át Wigner Fizikai Kutatóközponttá. A doktori iskola elvégzése után itt folytattam,mint kutató. Azóta is itt dolgozom tudományos főmunkatársként, de a tudományos együttműködések megkövetelik a hosszabb-rövidebb külföldi utakat, konferenciákon való részvételt.

- Mikor dőlt el, hogy ez a terület lesz a tiéd?
- Az egyetem harmadik évében, a szakirány és diplomamunka-téma választásánál. Megtetszett a relativitáselmélet és a gravitáció leírásának geometriai szemlélete, ahol még nem kellett alkalmazni a kvantumelmélet módszereit. Diplomatémának az egymás körül forgó csillagok viselkedését vizsgáltam, valamint a mozgásuk során kisugárzott gravitációs hullámok jellemzőit. Ez a téma azóta is megmaradt fő kutatási területnek.
- Ez mennyire elméleti és mennyire gyakorlati terület?
- Főként elméleti, de a kollégákkal leginkább olyan területeken dolgozunk, olyan jelenségeket vizsgálunk, amelyeknek vannak gyakorlatilag megfigyelhető következményei.A kapott eredmények kísérleti ellenőrzésére igazán most, a hullámok felfedezésével nyílt lehetőség. A hullámok forrásainak jellemzőit számítógépes eljárások segítségével határozzák meg, ami az elméleti hullámforma ismeretén felül megköveteli azt is, hogy erre programokat írjunk, vagy a nemzetközi együttműködésben elfogadott eljárásokat használjunk.
- Most mivel foglalkozol?
- Továbbra is a nagy tömegű, összeolvadó kettőscsillagok vizsgálata az, ami a kutatásaimat meghatározza. Ezek a rendszerek, melyek fontos forrásai a jelenlegi megfigyeléseknek, nagyon összetettek és leírásuk is elég bonyolult. Nagyon sok kérdés merül fel a leírásuk során, sok jelenséget lehet megvizsgálni segítségükkel. Ami mindezt aktuálissá teszi, hogy ezeknek a jelenségeknek hatása van a kisugárzott gravitációs hullámokra is, és ezek közvetlenül is ellenőrizhetővé váltak a mostani felfedezéssel, ha ezek a hatások elég erősek.
- Van egy csoportod is…
- Csoportunkkal olyan kérdésekkel foglalkozunk, mint például hogyan változnak, módosulnak a gravitációs hullámok, míg a forrástól hozzánk, a Földig eljutnak, hogyan hat erre az Univerzum tágulása. Vizsgáljuk azt is, hogy a jelenlegi detektorokkal milyen távolságról lehet ezeket a forrásokat megfigyelni, és hogy milyen hatása van a pálya körtől való eltérésének és az egyes csillagok forgásának a kisugárzott hullámokra.
- Az előadásodban beszéltél arról, tavaly szeptemberben az amerikai műszer érzékelte, hogy megváltozott a tér. Ennek a változásnak a mértéke egy atommag méretének az ezred része volt. Mit jelent ez közérthetően megfogalmazva és mit lehetett ebből érzékelni az embereknek?
- Ezt az apró változást csak a jelentősen fejlesztett detektorok voltak képesek érzékelni, mi emberek nem, olyan kicsi volt ennek a hatása. A Naprendszerre vetítve ez az apró változás azt jelenti, hogy a Nap-Föld távolság 1 atom átmérőjének megfelelő távolsággal változott meg, ami a mindennapi tapasztalatokkal érzékelhetetlen. A gravitáció ezért olyan érdekes kutatási terület: a többi 3 kölcsönhatáshoz viszonyítva rendkívül gyenge, ami nagyon megnehezíti a méréseket. A gravitációs hullámok esetén ez azt jelenti, hogy nagy kihívás ezeknek az apró változásoknak a megfigyelése, másrészt a hullámok a földi detektorokig szinte torzítatlanul jutnak el, és ezért a forrásukról nagyon pontos jellemzőket közvetítenek.
- Közeli, távlati cél az Einstein-teleszkóp megépítése. Elképzelhető, hogy a Mátrába telepítik majd. Ebben a programban te is részt veszel, és mit mér majd ez a műszer?
- Az Einstein-teleszkóp a jelenlegi detektorok fejlesztett változata. A mostani műszerekkel a több éves fejlesztéseknek köszönhetően sikerült közvetlenül is megfigyelni a gravitációs hullámokat. Az Einstein-teleszkóp egy következő generációs gravitációshullám-detektor, aminek a tervek szerint jelentősen megnövelik az érzékenységét. Ennek eredményeként a mért gravitációs hullámok részletesebb megfigyelésére és elemzésére nyílik majd lehetőség, ami a hullámok forrásának pontosabb meghatározását is jelenti.
- Mi kapcsol ki igazán a tudomány világából?
- Három csodálatos gyermekünk gondoskodik erről.A családom és a velük együtt töltött idő nagyon fontos számomra, legyen az kirándulás, játék, vagy valamilyen foglalkozás.
Jáger Levente