Mindenki elbarikádozta magát...
Több töltény volt a délelőtt, a halasi bíróság és ügyészség épületében géppisztollyal lövöldöző B. Jánosnál, mint ahány dolgozó az épületben volt. Erről is beszélt a hiros. hu honlapnak interjút adó dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke, aki nem sokkal az eset után Kiskunhalasra érkezett. Személyes tapasztalatait mesélte el. Dr. Bicskei Ferenc szerint halálfélelem uralkodott az épületben, aki csak tudta, elbarikádozta magát. A gondnok higgadt maradt, ezzel valószínűleg életeket mentett.
- Kilenc óra előtt már ott volt a támadó… Régi ismerőse a bíróságnak, nagyon sok ügye volt már. Állandóan a bírók ellen tett panaszt, minden baja volt, ő egy ilyen bíró-sértegető. Magam is leveleztem vele panaszos ügyeiben. Megjelent a bíróságon reggel, beléptetést kért. Megkérte a biztonsági őr, hogy menjen át a biztonsági kapun. Le is tette az átvilágítóra a csomagját, majd azonnal elővett belőle egy Kalasnyikov gépfegyvert. Neki szegezte a fegyver nélkül szolgálatot teljesítő biztonsági őrnek, és arra kényszerítette, hogy mutassa az utat a vezető ügyészhez. Közben mondta, hogy „ki fogja nyírni”, és mindenkit ki fog nyírni, aki az épületben van- nyilatkozta a hiros.hu oldalnak dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Elmondta, hogy az elkövető nem vette észre, hogy az épület gondnoka is ott van a fülkében.
- A gondnok lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem történt tragédia: utánuk ment, és ráugrott a támadóra, próbálta a fegyvert kicsavarni a kezéből. Ez azonban nem ment egyszerűen, hiszen a támadó lövöldözni kezdett. Percekig dulakodtak, közben az emeletről legurultak a földszintre. A bírósági dolgozók közül volt, aki kinézett, és felismerte a támadót, de javarészt elzárkóztak a szobákba.
- Mit mondtak, hogy élték meg a támadást?
- Délután fél tizenkettőkor értem Kiskunhalasra, én még ilyet nem láttam. A bent lévőket még akkor is megdermesztette a halálfélelem. Mindenki elbarikádozta magát, ahová tudta, asztal alá, szekrény mögé, volt olyan iroda, ahol annyira nem volt bútor, hogy egyszerűen összeálltak hárman, és beálltak a sarokba. Egyszerűen sokkolta őket a lövések hangja és a kiáltozás. Nehéz szóhoz jutni, mert az ember ilyet csak a filmekben lát… Borzalmas belegondolni: jóval több töltény volt nála, mint ahány dolgozó az épületben tartózkodott.
- Hány lövés volt?
- Nem egy, több lövés volt, de részleteket nem akarok elmondani a nyomozás érdekében.
- Dulakodás közben arra lőtt, amerre éppen a fegyver csöve állt?
- Igen, mert a munkatársunk fogta a gépfegyver csövét, és próbálta arra irányítani, ahol nem veszélyeztet senkit. Igyekezett kitépni a kezéből a géppisztolyt, és kitárazni közben, ami idővel szerencsére sikerült is neki. Le a kalappal a gondnokunk előtt!
- Hány éves az életmentőjük?
- Negyvenes férfiról van szó, katonaviselt ember, a kilencvenes évek elején szolgált a seregben. Ismerte a fegyvert, tudta, hogyan kell kitárazni és hatástalanítani. Az épületben tartózkodott egy rendőr is, aki ahogy tudott, a helyszínre sietett, és az ő segítségével megbilincselték. Dráma… Nemrég láttam a tévében egy bugyuta filmet, az volt a címe, hogy A terror iskolája – ez most "a terror bírósága" volt. Az emberek azt kérdezték tőlem, hogy elnök úr, mi mindent megteszünk az ügyfelekért, segítünk, próbálunk szolgáltató bíróságként fellépni, de minket ki fog megvédeni az ügyfelektől? Úgy gondolom, hogy újra kell gondolni a bíróságok, illetve az igazságszolgáltatás védelmét. (forrás: hiros.hu)
