Az ördög (galéria)
Kultúra

Az ördög (galéria)

Molnár Ferenc míves darabjával, Az ördöggel ért véget a tavaszi halasi színházi évad. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház vendégjátékában Mészáros Máté alakította a címszerepet. Főszerepet játszott Fenyő Iván és Bozó Andrea, a társulat zseniálisat alkotott.

Három előadással várta idén a szervező Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft. a közönséget. A legutóbbi alkalomra április 9-én került sor a Városi Filmszínházban. Molnár Ferenc 1918-ban jelentette meg Az ördög című művét. A világhírűvé vált darab ősbemutatójának 100. évfordulóján tűzte műsorra a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház újra. A nagy sikerű darabot nyelvi bravúrok és zseniális színészi alakítások jellemezték látványos díszlettel és világítással.

Mészáros Máté: - Az ördög itt szimbolikus, én megpróbálok egy embert játszani, illetve megírva is inkább egy emberre van, mint egy mitologikus személyre. Mindent tudó, nincsenek előtte titkok érzelmileg. Nyilván ez benne az ördögi, hogy átlát mindenkin, és nem tudnak előtte alakoskodni az emberek – nyilatkozta karakteréről a címszerep megformálója. 

Fenyő Iván: - Mikor elfogadtam ezt a felkérést, előtte öt-hat éve nem játszottam már színházban. A három főszerep egyikét alakítom ebben az előadásban. Mészáros Máté egykori osztálytársam, jó barátom és kollégám az ördög, és ez vonzerő volt. Azt éreztem, jó, csináljuk. Jánost alakítom, akinek van egy elnyomott érzése Jolán felé. Évek óta szerelmes belé, de neki már más férje van. Most adódik egy olyan este, ahol valóra válthatja az álmait. 

Bozó Andrea: - Jolán egy tisztességes nő, aki látszólag nagyon szép házasságban él. Gazdag, szeretik, szereti őt a férje, mindene megvan. Próbál is ennek a szerepnek megfelelni: viszont szeretni a férjét, jól élni, fent tartani a család melegét. Ám egyszer csak sor kerül egy bizonyos találkozásra a volt szerelmével, az igazi szerelmével, Jánossal. Ebben a pillanatban megjelenik az ördög is, aki ezt a szerelmet újra lángra lobbantja.

Eke Angéla: - Elza az a fiatal lány, aki Molnár Ferenc korában szerintem elég jó kis öntudattal rendelkezik. Van egy társadalmi norma, hogy a lányoknak időben férjhez kell menni és majd eldöntik, kit kihez adnak. Elza karakterében megvan a lehetősége annak, hogy felismeri: szeretne választani. Nem szeretné, ha őt választaná valaki más. Fontos, hogy nőként ugyanúgy legyenek saját gondolataink és elvárásaink ebben a társadalomban, amiket szeretnénk véghez vinni. 
Fotók: Anda Péter

Még több cikk

(►) Májusra hangolva

(►) Májusra hangolva

Dallista május 26.

Dallista május 26.