Könyvbemutató Halason
Kultúra

Könyvbemutató Halason

Premier helyszíne volt december 20-án délután a Thorma János Múzeum. A Jászkunság 1699-ben című kötetet mutatták be, mely öt település összefogásával valósulhatott meg. A kiskunhalasi könyvbemutatón részleteket lehetett megtudni a Pentz-féle összeírásról. E kiadvány hiánypótlónak számít a maga nemében. Szakál Aurél szerkesztő úgy fogalmazott, régi adóssága ez a könyv a néprajzos, a történész és a levéltáros szakmának. A bemutatón részt vett Cseh Géza és Szikszai Mihály levéltáros Szolnokról. Közreműködött a Szilaj citerazenekar.

Budapest, Jászberény, Karcag, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas együttműködése segítette e könyv létrejöttét. A Jászkunság 1782-es térképe található a borítóján. A kiadványt Szakál Aurél, a Thorma János Múzeum igazgatója szerkesztette.

- A könyvet 1200 példányban jelentettük meg és a felének már van gazdája. Ez is jelzi, hogy nagyon fontos kiadvány a hely-, a család- és a gazdaságtörténet, a társadalomtudomány, a néprajz és a régészet vonatkozásában. Három éve írták alá a résztvevők a szándéknyilatkozatot. A könyv két év előkészítő munka eredménye. Öt településen jelent meg és Halas a fő szervező – mutatott rá Szakál Aurél.

A tanulmány és a fordítás Cseh Géza munkája. Ezt tartalmazza a könyv és egy CD-mellékletet az eredeti iratokkal és táblázatokkal. A kötetben szerepel a Jász, a Nagykun és a Kiskun Kerület.

- A Német Lovagrend 1702-ben több mint félmillió rajnai forintért megvásárolta a Jászkunságot. Az eladást vagy zálogba adást 1699-ben egy nagyon részletes felmérés előzte meg – hangsúlyozta Cseh Géza. – A felméréssel Pentz egri kamarai prefektust bízták meg, ezért nevezzük Pentz-féle összeírásnak. Pentz Sőrés Ferenccel, a Jászkun Kerület alkapitányával együtt bejárta a jászkun településeket és pusztákat. Összeírták a gazdák nevét, felnőtt gyerekeik számát, állataikat, terményeik mennyiségét – tette hozzá.

Előadásából megtudtuk, a török uralom után a legtöbb település a Jászságban maradt meg, de a Nagykunságban csak két, a Kiskunságban öt település maradt lakott: Halas, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunlacháza, Kunszentmiklós.

- Próbáltuk bemutatni, milyen vagyoni helyzetet tükröz az összeírás. Érdekesség, hogy szökött jobbágyok és katonák is voltak az összeírtak között, akik nem biztos, hogy a saját nevüket mondták be – fogalmazott Szikszai Mihály, aki a kötet összefoglaló táblázatairól is beszélt előadásában.

A kiadvány a Thorma János Múzeum Könyvei 42. része. A német fordítás lektora: Hausel Sándor. A könyvtervezés, nyomdai előkészítés Friebert Tibor munkája. A rendezvényen a kiskunhalasi Szilaj citerazenekar működött közre jászkunsági dalokkal.

A könyvújdonságról bővebben a Halasi Tükör 2018. január 10-i lapszámában lehet olvasni.

Még több cikk

Díjazott halasi gitáros

Díjazott halasi gitáros

Bábozással telt a nap

Bábozással telt a nap

Nézőből fellépő

Nézőből fellépő

Hozzászólás (0)