Minden évben szeptember utolsó vasárnapján, idén szeptember 25-én ünnepli az egyház Szentírás vasárnapját. A biblia védőszentjének, Szent Jeromosnak az ünnepéhez, szeptember 30-ához legközelebb eső vasárnapon a katolikus egyház különös figyelmet szentel a Szentírásnak.
Bár a Szentírást az Egyház mindig is kiemelten tisztelte, mégis csak a II.Vatikáni Zsinat rendelkezései szenteltek neki külön ünnepet. A zsinat alkalmával történt először, hogy a világ püspökei a Szent Péter-bazilikában a főhelyre tették és a tanácskozások középpontjába állították a Bibliát. Az 1962–65 között tartott zsinaton a főpapok testülete Dei Verbum címmel új szellemű határozatot fogadott el a Bibliáról, amely többek között arra szólítja fel a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást.
A szentírásvasárnap megtartását a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az elsők között rendelte el a világon. Kezdetben nagyböjt egyik vasárnapján ülték meg az ünnepet, később azonban áthelyezték szeptember utolsó vasárnapjára.
Ezen a napon a katolikus közösségek a templomokban kiemelt helyre teszik a Bibliát, és hálát adnak Istennek azért, hogy a szent könyvnek köszönhetően megismerhetik a Teremtő elképzeléseit és akaratát, a helyes erkölcsi értékeket és alapelveket, eligazítást és erőt meríthetnek belőle életük egész folyamán, és bizonyosságot arról, hogy az ember öröklétre kapott meghívást.
Kuris István László
Ebben az adásban azt járjuk körül, hogyan néztek ki a 11–13. századi falvak, hogyan éltek, dolgoztak és hittek az emberek az Árpád-kori Magyar Királyság területén.
