Tűzzel írt képek (videóval)

Elekes Gyula székelyudvarhelyi tűzzománc művész 1960-ban született. 1979-ben végzett a marosvásárhelyi Művészeti Líceum grafika szakán. Tanulmányait német- és spanyol magániskolákban bővítette. 1980-óta foglalkozik tűzzománccal, az utóbbi években rendszeres látogatója a Kecskeméti Tűzzománc Alkotótelepnek.

A kiskunhalasi Közösségek Házában megrendezésre kerülő kiállításán a legutóbbi évek terméséből mutat be közel negyven nagyméretű tűzzománcot. A megnyitó alkalmával a művészt és alkotásait Gyergyádesz László méltatja.

Elekes Gyula a tűzzománcok készítése során több forrásból merít. Képeinek jellegzetes arcai Tóth Menyéhért bölcseket ábrázoló festményeinek a Nap-Hold teljességét és világító gömbölyűségét viszik tovább újabb és újabb változatban.  A gömbölyded,  „holdvilág - napvilág” kristálygömb-arcok mellett a kezek és tekintetek uralják az erdélyi művész  képeit. Az emberalak asztrális jelentőséget kap ezeken a tűzzománcokon. Így nem csak pszichés értelemben, de Elekes felfogásában egyetemes összefüggéseiben is a teljesség ikonikus képviselője lesz az ember. Ugyancsak ezt a teljességigényt jelzik az úgynevezett arcpárok, az egymást kiegészítő arcok. A jó és rossz, a világos és sötét, a rút és a szép, a lent és fent hagyományos szembenállása jelenik meg a párba állított fizimiskákon.

{phocadownload view=youtube|url=http://www.youtube.com/watch?v=4uSZdSP58w0&feature=youtu.be}

Az ikonikus emberalak mellett népművészet és a magyar mitológia motívumai közül a csodaszarvas, a madár és életfa bukkannak fel rendszeresen a művész képein. A nő és a macska sejtelmes, közös harmóniája szintén izgatja a fantáziáját.

Elekes tüzzománcain  ismerősnek tűnő és mégis különös,sejtelmes,  varázslattal átitatott mesék és legendák kelnek életre. A mesékhez és a  vallásos áhítat ikonjaihoz hasonlóan, egyszerű, ám letisztult és koncentrált formák jellemzik ezeken az a tűzzománcokat, melyeket a fény színei, az olvadt fém heves és élénk izzása tölt meg élettel és káprázattal.

Szűcs Károly