Szekrények, komód, tükör, állólámpa és egy kis íróasztalka tartozik Zsigray Julianna hagyatékához.A bútorok jelenleg egy raktárban vannak, de már nem sokáig lesznek ott. Halasról az írónő bútorait elszállítják szülővárosába Törökszentmiklósra.
Ott lesznek kiállítva egy emlékszobában és az ottani nemrég épült színháztermet is róla nevezik el. A napokban lesz Zsigray Julianna születésének 110. évfordulója és szülővárosában ezzel is tisztelegni szeretnének az emléke előtt.
Az ottani városvédők keresték fel a halasiakat, végül a képviselő-testület legutóbbi ülésén hagyta jóvá azt, hogy a bútorokat 5 évre kölcsönadja a város. A tükörre és az íróasztalra ráférne a restaurálás, a többi bútor viszonylag jó állapotban van. A letétért cserében Törökszentmiklós városa gondoskodik a bútorok megőrzéséről, állagmegóvásáról és a tulajdonos beleegyezésével, szakember által történő esetleges restaurálásról. A bútorok szakszerű elszállításáról Törökszentmiklós gondoskodik és a költségeket is ő viseli.
Noha utca is viseli a nevét, Halason keveset tudnak az írónőről. A 60-as évektől élt Halason és itt is hunyt el. Sírja a régi református temetőben nem messze a bejárattól található. Szűts Mara házassága, a Római százados és a többi könyv, Zsigray Julianna sok írást hagyott maga után. A könyvárban ma is kikölcsönzik az alkotásait. Főként az idősebb nők körében népszerű.
További információk az írónőről:
Zsigray Julianna (született: Serák Julianna Róza, álnevei: Aradi Eszter; Ebeczky György) (Törökszentmiklós, 1903. február 15. – Kiskunhalas, 1987. február 21.) író, költő.
1903. február 15-én reggel fél öt órakor született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Születése bejegyezve a törökszentmiklósi polgári születési anyakönyvben a 152/1903. folyószám alatt.
Iskoláit Budapesten végezte. Első írásai a Nyugat című irodalmi folyóiratban jelentek meg. 1929-ben az Új Idők novellapályázatának győztese volt, 1930-tól 1944. március 19-éig a Singer és Wolfner Könyvkiadó korrektoraként majd lektoraként dolgozott. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. Németellenes magatartása miatt 1944-ben üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra és itt is élt haláláig. Sírja a régi református temetőben található meg. Kiskunhalason utcanév őrzi emlékét.
Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek. Regényeit holland és olasz nyelvekre lefordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. Több könyvét megfilmesítették. Forgatókönyveket is írt: Fiú vagy lány? (1944), Tilos a szerelem (1943), Halálos csók (1942), Tóparti látomás (1940). Történelmi, életrajzi regényei szórakoztatóan kínálnak ismereteket, és irodalmi értéket is képviselnek.
Zsigray Julianna is a harmincas években ért népszerűsége tetőpontjára; a Szüts Mara házassága (1931) a társasági műveltség egyik pillérének számított. S ha csökkent is közönségsikere a felszabadulás után, zenészportréit még ma is százezrek olvassák (A Sugár úti palota, 1957; Tékozló élet). A legérdekesebb talán a Tékozló élet (1963), hiszen ennek nyersanyaga (a magyar hegedűvirtuóz, Reményi Ede hányatott élete) jó alkalmul szolgált az írónőnek, hogy kamatoztassa stiláris tehetségét, képzelőerejét. Ebben a művében sem szabadult azonban meg az egész pályáját végigkísérő szentimentális alapállástól. A "hangok édes viharzása", a "sejtekből felbuzgó gyönyörűség", a szüntelen feltámadó "zaklató vágy" s az idejét múlt stíluseszmény erőltetett túlhajszolása miatt elsikkad a regény lélektani alapja. Ha az olvasónak olyan illúziója támad is, hogy Reményihez hasonlóan ő is megfejtette a "rejtőző titkot", voltaképpen messze távolodott a művész életének és jelentőségének megismerésétől. Zsigray Julianna kétségtelen stiláris tehetsége így rendszerint visszájára fordul, s az édeskésen buzgó szavak, jelzők áradatában megfakul témája, amelyhez pedig sokszor jó érzékkel nyúl. ( A magyar irodalom történeté-ből)
Főbb művei:
Szöveg-fotó: Fehér Erika
A beszélgetés témája a honfoglaló magyarok őstörténete, a Kárpát-medencébe való érkezésük, hagyatékuk, különös tekintettel a Kiskunhalas környéki régészeti különlegességekre.
