Lezárult a kiskunhalasi Jókai utcai kommunális szilárdhulladék-lerakó kármentesítése, amely az országban az elsők között kezdődött el és valósult meg 2015 augusztusára. A projektzárón Farkas Dániel alpolgármester hangsúlyozta, hogy a város életében meghatározó beruházás referencia értékkel bír. Arra kérte a halasiakat, hogy óvják és védjék a Halashalomnak elnevezett dombot, ezzel a jövő generációjának megőrizve a környezetünket.
A volt szeméttelep 30 éven át működött, amikor 1993-ban végleg bezárták. Az Európai Unió és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával kétfordulós pályázat keretében, a tervezéssel és a kivitelezési munkálatokkal együtt közel 5 év alatt sikerült mentesíteni a lerakó által okozott szennyeződésektől a mintegy 13 hektárnyi területet. A kiskunhalasi önkormányzat a kármentesítési kivitelezésre 1.592.187.870 forintot nyert a KEOP pályázaton, mely 100 százalékban fedezte a megvalósítás költségeit. A ténylegesen felhasznált támogatási összeg 1.483.400.000,- Ft lett. A kármentesítés keretében a teljes, összesen 233 ezer 333 köbméter hulladékot kitermelték és mechanikai előkezeléssel rostálták, átválogatták, majd a potenciális szennyező forrásként azonosítható kommunális frakciót, veszélyes hulladékot és a gumihulladékot a területről elszállították.
A több mint 170 ezer köbméter inert és stabilizált biohulladékot a volt lerakó területén létrehozott alsó és felső szigeteléssel ellátott depóniába helyezték el. Az alsó szigetelés a későbbiek során megakadályozza majd, hogy az elhelyezett hulladék közvetlen érintkezzen a talajvízzel és szenynyezze azt. A felső szigetelés pedig a csapadékvíz hulladékanyagba való beszivárgását gátolja. Így a depóniában elhelyezett hulladékból a későbbiek során már semmilyen szennyező anyag nem kerülhet ki a környezetbe. A felső szigetelő anyagot egy méter vastagon takarták be fedőréteggel, amelybe őshonos fűféléket ültettek. A Jókai utcai „domb” az előzetesen tervezettnél magasabb lett, így az északi és a keleti oldalán is mintegy 570 méter hosszan körülbelül 10 méter széles kiegészítő földtámasszal is megerősítették, amely a depónia megközelíthetőségét és körbejárhatóságát segíti elő. A projekt keretében közel 32 ezer köbméternyi felszín alatti vizet is megtisztítottak két ütemben egy komplex víztisztító berendezés segítségével.
A depónia körül a korábban hulladékkal teli munkagödrökben ma tisztított – részben felszín alatti víz, részben csapadékvíz eredetű – víz található, az északi oldalon mintegy 5 hektáros területen 80 cm – helyenként akár 2 méter – mélyen. A déli tó mintegy 3 hektárnyi területen fekszik, 1-1,5 mélységű. A mesterségesen kialakított tavak partvonalán már most vízi növények – sás, nád – és különböző vízi madarak telepedtek meg, változatos zöldterület van kialakulóban. A halasi önkormányzatnak a projektben foglaltak szerint további 5 éven át – úgynevezett fenntartási időszakban – kell megőriznie az elért eredményeket, beleértve a depóniát és a körülötte kialakított, hulladéktól mentesített területen létrejött tavakat –, valamint a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint 4 évig rendszeresen ellenőriznie kell mintavételekkel és azok elemzésével a volt lerakó terület környezeti állapotát.
További fotók az eseményről ITT tekinthetők meg.
Kép-szöveg: Pozsgai Ákos
A beszélgetés témája a honfoglaló magyarok őstörténete, a Kárpát-medencébe való érkezésük, hagyatékuk, különös tekintettel a Kiskunhalas környéki régészeti különlegességekre.
