Nincs idő ünnepelni, most is ott álltak a betegágyak mellett, és amiben tudtak segítettek a gondjukra bízott betegeknek. Február 19. a Magyar Ápolók Napja Kossuth Zsuzsannára emlékezve, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt szervezte meg a sérültek ápolását. az ő elveit követik ma is azok, akik ezt a hivatást választják. Az ápolók, - csakúgy, mint minden egészségügyi dolgozó - munkája a koronavírus helyzet miatt még nagyobb kitartást igényel. Nélkülözhetetlen munkájukat, helytállásukat ezúton is köszönjük.
A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére nyilvánította 2014-ben az országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját a Magyar Ápolók Napjává. Kossuth Zsuzsanna az 1848/49-es szabadságharc alatt lett a tábori kórházak főápolója. Több mint 70 tábori kórházat szervezett meg, bevezetve a sebesültek és a fertőző beteg elkülönítését vagy az altatás alkalmazását.
Fontos volt számára a rend és a pontosság, megszervezte a gyógyszer, kötszerellátást és önkéntes ápolói munkára ösztönözte a magyar nőket. Ezeket az elveket követik napjainkban is azok, akik ezt a hivatást választják. Az ápolók munkája a koronavírus helyzet miatt még nagyobb kitartást igényel. Nélkülözhetetlen munkájukat, helytállásukat ezúton is köszönjük.
Ebben az adásban azt járjuk körül, hogyan néztek ki a 11–13. századi falvak, hogyan éltek, dolgoztak és hittek az emberek az Árpád-kori Magyar Királyság területén.
