Albérleti kisokos diákoknak

Se szeri, se száma a különböző apróhirdetéseknek, amelyek albérletet kínálnak az egyetemisták, főiskolások számára. Sokan csak és kizárólag az ár alapján döntenek, és lehetőség szerint minél olcsóbban próbálnak albérletet találni. Ugyanakkor, ha csak és kizárólag ezt a szempontot helyezik előtérbe, annak könnyen kellemetlen meglepetés lehet a vége.

1. Az első és legfontosabb, hogy már eleve az albérletkeresés során is körültekintően kell eljárni! Győződjünk meg arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát! A felek lehetőleg nézzék meg egymás személyi igazolványait, s ellenőrizzék az abban szereplő adatokat, fényképet, az igazolvány érvényes voltát. Ne hagyják magukat a leendő hallgatók becsapni, hogy elég egy szóbeli megállapodás, mivel az írásba foglalt bérleti szerződés megkötése saját maguk érdeke! A szerződéskötés tehát mindenképp írásban történjen. Ebben érdemes rögzíteni legalább a következő tartalmi elemeket: a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy milyen időtartamra (határozott vagy határozatlan) kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a bérlettel kapcsolatos alapvető információnak itt kell szerepelni a későbbi vitás ügyek elkerülése végett.

2. Ne feledjék azt sem, hogy előre ugyan kérhető kaució is, de annak teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a hallgató egyáltalán nem halmozott fel tartozást és nem érte semmilyen kár az ingatlant! Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások összegét, és ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.

3. Már a szerződéskötéskor és később is, bármilyen összeg átadása csak és kizárólag átvételi elismervény vagy nyugta ellenében történjen meg, máskülönben vita esetén nem lesz semmilyen papír a kezükben, ami igazolná a bérbeadónak történt kifizetést. Egy későbbi esetleges vita esetén az is megfelelő bizonyíték lehet, ha bankszámlára utalnak, hiszen így később is bizonyítható, milyen összegeket fizettek meg, és kinek.

4. Mind a bérbeadáskor, mind a bérlő kiköltözésekor érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet a későbbi viták elkerülése érdekében például a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat. Ez különösen akkor lehet indokolt, amennyiben a lakás bútorozott, a berendezési és felszerelési tárgyakról érdemes listát készíteni, melynek során azok állapotát, esetleges hibáit is rögzítik (adott esetben akár lefényképezik). Így később nem tehető vitássá az átadás-átvételkori felszereltség, és állapot.

5. Mindkét fél érdeke egyúttal már a szerződéskötéskor a közüzemi mérőórák pontos állásának rögzítése, adott esetben akár fényképekkel is alátámasztva. Ne feledjék a hallgatók, hogy kérhetik tőlük, vegyék a nevükre a mérőórákat! Rendszerint ugyanis kétféle megoldás létezik: az egyik szerint átírásra kerülnek a bérlő nevére a mérőórák, és személy szerint ő kapja névre szólóan a számlákat, rendezi azokat, majd bemutatja a befizetést igazoló szelvényt (vagy átutalási tranzakció másolatát) a bérbeadónak. Ezzel igazolja, hogy sor került a befizetésre. A másik megoldás alapján pedig a bérbeadó fizeti be a közüzemi számlákat, azokat bemutatja a bérlő részére, és így, ez alapján havonta számolnak el egymással a felek. Ez utóbbi esetben a havi elszámolás azért bír különös jelentőséggel, mivel elkerülhető az az eset, hogy több hónapnyi elmaradást egyszerre kell megfizetni.

6. Amennyiben társasházban lévő ingatlanról van szó, érdemes előre elkérni a társasház házirendjét, és utánajárni a szervezeti- és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeknek! A házirendben határozzák meg például a társasházi közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is, amelyeket a bérlő is köteles betartani.

7. Jó tudni, hogy a bérlőnek együttműködési kötelezettsége van a bérbeadóval szemben, a szerződés megkötését követően. Így például, amennyiben bármilyen károsodás veszélye fenyegeti a bérelt lakást, vagy pedig egyéb, a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése szükséges, erről a bérlő köteles a bérbeadót értesíteni! A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze az ingatlanban, és a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Emellett, a bérelt lakást csak és kizárólag a szerződésnek megfelelően lehet használni, később pedig ugyanolyan állapotban kell visszaadni, amilyen állapotban azt korábban a bérlő átvette. Fontos az is, hogy a bérlő a lakást harmadik személy használatába adni csak és kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával jogosult.

8. Emellett a bérlő köteles azt is tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizhesse. Erre azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kerülhet sor.

9. Ne feledjék azt sem a hallgatók, hogy a lakást bérbeadó személyt karbantartási kötelezettség terheli! Így például az életveszélyt okozó, vagy a lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibákat a bérbeadó késedelem nélkül köteles kijavítani.

A Budapesti Békéltető Testület felhívja a diákok, hallgatók figyelmét, hogy ha bármilyen kérdésük van a szerződéskötéssel kapcsolatosan, keressék bátran a Testületet, ahol fogyasztóvédelmi szakemberek segítenek számukra.

Forrás: Budapesti Békéltető Testület (www.bekeltet.hu)