Úrnapi szentmise és körmenet volt az alsóvárosi Szent Péter és Pál Templomban. A pünkösd kettős ünnepe utáni tízedik napra (csütörtökre) a katolikus naptárban az úrnapja esik. A katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe.
A jeles egyházi ünnep tiszteletére gyűltek össze a hívek a Szent Péter és Pál Templomban. A szentmisén a felsővárosi Jézus Szíve katolikus templom plébánosa, Talapka István kanonok, címzetes főapát is megszólította a híveket.
- Üdvözítő Urunk, Jézus Krisztus szent testének és vérének ünnepe, szép magyar nevén az Úr napja van. Minden nap az Úré, de ilyenkor különösképpen is az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust ünnepeljük, imádjuk, hódolattal köszöntjük és az ő áldását kérjük további életünkre, a következő mindennapjainkra. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, bánjuk meg bűneinket, tiszta lélekkel méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait - mondta a főapát
A szentmisén Gyirán Péter káplán az oltáriszentségről osztotta meg gondolatait a hívekkel.
- Érdekes az a kifejezésünk, hogy Oltáriszentség. De az oltári szentség, az eucharisztia utolsó helye, az nem az oltár. Amikor magamhoz veszem, és amikor magamhoz veszem, akkor az a szentség nyilván nem a gyomromba megy, hanem az hozzám jön az én személyemhez. Ő velem akar lenni kifejezhetetlen egységben és talán azért nem is foglalkozunk ezzel, hogy mi egy életet élünk az Istennel, mert felfoghatatlan, felfoghatatlan, de mind jobban el kéne, hogy merüljünk ebben. Velem akar lenni, tehát az oltári szentség, s értsük jól, nem csak én, Jézus és én. Hát rá vagyok kötve. Ő mondta, Ti vagytok a szőlővessző, én vagyok a szőlőtő.
Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala az első tervek szerint a felsővárosi plébániáig tartott volna, ám az időjárás közbeszólt, így a hívek a templomban díszítették fel az oltárokat. A körmenet során a hívek megkerülték a templom épületét is.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
