Játékot vitt az irodalom tanításába. A módszer jelentős mértékben növeli az oktatómunka hatékonyságát. Az országosan élmezőnyben jegyzett, kiskunhalasi kötődésű egyetemistát, Bödecs Pál Mártont kérdeztük a tapasztalatairól és az eredményeiről.
- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviseletében vettél részt az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A 35. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani-Tudástechnológiai Szekció második díját érdemelted ki. Milyen témát dolgoztál ki, és mire fókuszáltál? Kivel dolgoztál együtt?
- Egy gamifikált értékelési rendszeren alapuló módszert dolgoztam ki, aminek a hatását vizsgáltam irodalomórai környezetben nagyjából fél éven keresztül egy budapesti gimnáziumban. A módszer egyik lényeges eleme egy saját készítésű irodalmi kártyajáték, aminek a pozitív hatását a diákok motivációjára és az irodalmi általános műveltségükre ebben a felállásban bizonyítottam a dolgozatomban. A legnagyobb segítségem ebben a folyamatban a témavezetőm, Gonda Zsuzsa volt.
- Milyen lehetőséget jelent ez?
- A helyezés mellett nyertem egy publikációs különdíjat, tehát egy tudományos folyóiratban közzéteszik a dolgozatomat, aminek különösen örülök. Emellett ez is egy visszajelzés, hogy nem csak én látok ebben a kártyajátékban és a hozzá tartozó módszerben fantáziát. Szeptemberben lehetőségem nyílik folytatni a kísérletet, ezúttal több magyartanárt is bevonva a kísérleti folyamatba.
- A gamifikáció olyan eszköz, amivel az információkat játékos formában tudjuk közölni. Milyen területeken javaslod a gamifikációt motivációnak?
- Az oktatáson belül a legegyszerűbb és véleményem szerint leghatékonyabb terület az értékelés. Pontrendszer, díjak, gyűjtögethető nyeremények - ez csak néhány eleme a gamifikált értékelési rendszernek, amivel könnyen lehet növelni a diákok motivációját a tanuláshoz. A gamifikált értékelési rendszernek külön előnye, hogy a diákok tisztában vannak, hogy mi az a minimum, amit el kell érniük, illetve teret kapnak a kitűnni vágyó diákok, ugyanis sokkal többet elmond egy pontokat összesítő táblázat, mint egy ötös a naplóban. Több diákom van, akik az ötöshöz szükséges két memoriter helyett két oldalnyit tanulnak meg minden hónapban, mert van látszatja; mindenki számára világos, mennyi munkát tettek bele a tanulásba, és külön tudom jutalmazni is őket.
A bővebb interjút a Halasi Tükör hetilap május 12-i számában olvashatják.
Pál László
Fotó: Kéri Noémi
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
