A Nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak ma megemlékezést Kiskunhalason az Országzászló emlékműnél. Az ünnepi eseményen a Dékáni Árpád Technikum diákjai elevenítették fel a trianoni békediktátumhoz vezető eseményeket. Megemlékező beszédet mondott Stírné Prikidánovics Tímea önkormányzati képviselő és Domonkos László író. (címképen dékánis diákok műsoruk előadása közben)
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én a versailles-i kastélyrendszerhez tartozó Nagy-Trianon palotában került sor. A nemzeti összetartozás napjáról szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
Erre az eseményre emlékezve gyűltek össze ma a résztvevők Kiskunhalas főterén. 16.30 perckor vonták fel a nemzeti lobogót az Országzászló emlékműre. A Kiskunhalasi Lovasbandérium huszárjai és a Dékáni Technikum kadétjai álltak díszőrséget az ünnepi pillanatokban. Verssel, énekkel idézték fel a trianoni békediktátum korszakát a Dékáni Technikum diákjai. A fiatalok méltón szóltak a magyarságot ért veszteségekről. Megemlékező beszédet Stírné Prikdánovics Tímea önkormányzati képviselő mondott. Beszédében kitért a területi és gazdasági veszteségekre is. -1920-ban Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Népessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint hárommillió magyar került a határon kívülre.
Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került. Elvesztettük 92 városunkat. Út- és csatornahálózatunk 80 százalékát. Minden só-, ezüst- és aranybányánk odalett. Réz-, mangán- és higanykészlet nélkül maradtunk. Olajkutjaink többsége is más országoké lett. Gazdasági gyarapodást is derékba tört Trianon, gondoljunk a kor szinte legfejlettebb Magyarországon működő malomiparára, gépiparára, mezőgazdasági gépgyártására, vagy villamossági iparára. Magyarország 1914 előtti nemzeti vagyona 38 százalékára zsugorodott. Megtiltották számunkra az általános hadkötelezettséget, a hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták, míg a Magyarország ellen összefogó kisantant országok 530 ezer katonát tarthattak fegyverben. Csak a Romániának átadott terület nagyobb volt, mint a megmaradt csonka Magyarország!
A képviselő szólt a lelki sebekről is, hiszen a trianoni békediktátum szétszakította a magyarságot.
- Életem története úgy alakult, hogy Magyarország északi és déli határvidékén élő szeretteim, felmenőim is megszenvedték a trianoni döntés hatását. Anyai nagyapám Garamszentgyörgyön, apai dédszüleim pedig a Bácskában. Én még ahhoz - a talán utolsó- generációhoz tartozom, akiknek az általános iskolában nem igazán mertek Trianonról tanítani. Otthon viszont esett szó például a határvonal meghúzásában „segédkező” francia beszédű földmérő mérnökökről, akik egy kis „jól tartásért” cserébe a gazda kedvéért egy-egy madarasi, bajmoki tanya esetén újra gondolták kicsit a meghúzandó határvonalat. 20. század elején – bár minden ország vezetője a békéről beszélt – valójában mindenki a háborúra készült.
A világ nagyhatalmi viszonyai átrendeződtek, és ennek az új szövetségnek ára volt. Ezt az árat a győztes hatalmak a vesztesekkel, főként Magyarországgal fizettették meg. Domonkos László író, újságíró, televíziós szerkesztő is megosztotta gondolatait a megemlékezőkkel. Az író szerint minden korosztály számára üzenetértékű, ami a magyarsággal történt, nem szabad feledni ezt. Úgy gondolja, egyre többet tudunk a békediktátumhoz vezető történésekről, ezek hatásairól és a jelen kor fiataljai számára ezen tudásanyag megfelelő alap lehet egy mélyebb érzelmi tapasztaláshoz.
A megemlékezők ezt követően virágokat, koszorúkat, mécseseket helyeztek el az Országzászló emlékműnél. Kiskunhalas képviseletében Fülöp Róbert polgármester és Kuris István László alpolgármester rótta le tiszteletét. Kiskunhalas központjában, a napokban egy kettős keresztet állítottak. A megemlékezők ide sétáltak át a koszorúzást követően. A keresztnél Seffer Attila plébános mondott imát, az egyházi vezető felszentelte a jelképet. A református gyülekezet képviseletében Bocskorás Bertalan elnök-lelkész kért áldást a kettős keresztre.
A Semmelweis téri Trianon Liget is megemlékezés helyszíne volt, itt az ’56-os Emlékbizottság, a Szilády Áron Társaság, a Konok Kunok Motoros Egyesület, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület és a Hazatalálás Baráti Kör tagjai hívták közös éneklésre a halasiakat. Pajor Kálmán vezetésével, egykori dalokkal, nótákkal idézték fel a békediktátum okozta traumát, a szétszakított magyarság máig fájó veszteségét. A megemlékezés végén koszorúkat, virágokat helyeztek el az emlékműnél.
Írta: Bakos László, képek: Kovács Iván, videó: Vercz András
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
