Életszerű szituációkban kellett helytállniuk az idei Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Verseny résztvevőinek. A Dékáni Árpád Technikum több diákja is ott volt az indulók között. A házigazda intézmény versenyzői közül többen is a képzeletbeli dobogó különböző fokaira állhattak az eredményhirdetéskor.
2025-ben is élénk érdeklődés mellett zajlott a Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Verseny. A kezdeményezéshez Kiskunhalas is csatlakozik évek óta.
- Kecskeméten és Kiskunhalason zajlik jelenleg ez a megméretés. Olyan sokan jelentkeztek idén, hogy több napon át, két városban kell tartanunk a különböző fordulókat. A legeredményesebb versenyzők az országos döntőbe jutnak majd – fejtette ki Dittmayer Péter, a verseny vármegyei védnöke.
A versenyzők hosszú időszakot töltöttek felkészüléssel. Mint mondják, az itteni szereplésükkel saját maguknak és tanáraiknak is szeretnének bizonyítani.
- Van egy csapatunk, aminek a tagjaként már szép sikereket értünk el, közösen. Azonban most azért különleges ez a verseny, mert itt egyéni kategóriában indultunk, így csak magunkra számíthatunk a feladatok során. Sok feladatot átvették a felkészülés során. Az újraélesztés megy talán a legjobban nekem – árulta el Kácser Enikő versenyző.
Molnár Nándor, a házigazda intézmény igazgatója úgy látja, minden diák számára fontos, hogy időnként versenyeken tudják bizonyítani, milyen jó felkészítést kaptak tanáraiktól. Ezen felül az is nagy jelentőséggel bír, hogy éppen itt, Kiskunhalason, a Dékáni-technikumban határozták meg a verseny egyik helyszínét.
A nap végén, az ünnepélyes eredményhirdetés keretében derült ki, kik lettek a legjobbak. A nappali tagozatosok között első lett Bonyai Vivien, második helyen végzett Sebestyén Balázs, bronzérmet pedig Egyed Rebeka kapott. Az esti tagozatosok közül Weimper Tamás bizonyult legjobbnak, második lett Majoros Laura, a dobogó harmadik fokára pedig Maróti Izabella állhatott.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
