Június 29-én a város határától motoros kísérettel érkezett Kiskunhalasra a Szent Korona Hummel Gizella-féle másolata. A koronázási ékszereket az alsóvárosi római-katolikus templomban állították ki, ahol alkotója is jelen volt. Ebből az alkalomból szentmisét tartottak a templomban és lehetőség adtak a szertartást követően megtekinteni a kalandos történetű ereklye másolatát.
Sokan megnézték közelről a Szent Korona Hummel Gizella-féle másolatát csütörtökön délután az alsóvárosi római-katolikus templomban. A koronázási ékszerek valamivel délután 4 óra után érkeztek meg városunk közelébe. A Sóstótól a Konok Kunok motoros egyesület tagjainak kíséretében érkezett meg a templom bejáratához a konvoj. Az ékszereket Kuris István László alpolgármester és Gyirán Péter káplán vitték a templomba, alkotója Hummel Gizella (címképen) ötvös kíséretével.
A koronázási ékszereket díszpárnákon a templom főhajójában, az oltár előterében díszpárnákon helyezték el, ahol a Kiskunhalasi SZC Dékáni Árpád Technikum kadétjai 15 perces váltásokkal álltak díszőrséget. Seffer Attila vezette a szentmise előtti közös imát. A szentmisét Fülöp Ernő kanonok, a kalocsai főszékesegyház plébánosa mutatta be a híveknek és érdeklődőknek. A szentmisét követően lehetőséget kapott a közönség a Szent Korona Hummel Gizella-féle másolatának közelebbről történő megtekintésére.
A koronaékszerek másolatának alkotója, Hummel Gizella a következőket nyilatkozta. Szentendrén lakom, ott van a műhelyem és ötvösként kaptam egy szép feladatot sok évvel ezelőtt. Egykor a pénzverőben dolgoztam, ott voltam inas, aztán segéd lettem, később mestervizsgát tettem. A szentendrei fiatalok előadták az István a király rockoperát, és a fiam megkért, hogy csináljak egy koronát, de ne papírból, mert koronával nem szórakozik az ember. Nagyon figyeltem arra, hogy milliméter pontossággal, a széle, a magassága pontos legyen és, hogy a minták színhelyesek legyenek. Majdnem fél évig készítettem.
A férjem fotós volt, és volt neki egy tanulója, aki az Országházban fotózott, és ő egész közelről tudott képeket készíteni a Nemzeti Múzeumban. A fotók alapján készült a másolat. Az általam készített koronaékszer másolata tehát megegyezik a legapróbb részletekig az eredetivel. Amikor elkészült az előadás társulatában mindenkinek könnybe lábadt a szeme. Emlékszem az első fellépésre Szentendrén, szinte mindenki sírt, persze nem a koronamásolat miatt, de úgy éreztem én is hozzátettem azt, ami kellett a sikerhez. Örömmel tettem eleget Kuris István alpolgármester úr kérésének, hogy elhozzam Halasra az ékszereket, erre a jeles alkalomra - zárta gondolatait az ötvösművész.
Kuris István László alpolgármester a koronaékszerek másolatának bemutatásáról a következőket mondta. Ezekben a napokban 85 esztendeje, hogy 1938. június 26-án,a délutáni órákban egy szűk fél órára Kiskunhalason tartózkodott az aranyvonat, amely az országunkban körbe vitte Szent István ereklyéit. Kiskunhalason a múzeumtól kapott fotók alapján tudjuk, hogy ezrek fogadták ezt a vonatot a vasútállomáson.
A 85. évfordulóra úgy gondoltuk, hogy nagyon szép dolog lenne, ha a Szent Korona másolata Kiskunhalasra látogathatna. Egy bő másfél évtizedes kapcsolatnak köszönhetően kerestem meg Hummel Gizella liturgikus ötvösművészt. A kérésem az volt, hogy az általa készített, méretében azonos Szent Korona másolat, ha van rá mód, akkor újra jusson el Kiskunhalasra. Ezekben a napokban ünnepeljük az alsóvárosi templom búcsúját, és a két ünnepet összekötöttük. Így ez egy nagyon szép kerek megemlékezés lett és ahogy láttam sokaknak életre szóló élményt nyújtott a városban – zárta nyilatkozatát az alpolgármester.
A Szent Korona Hummel Gizella-féle másolatának Kiskunhalasra érkezéséről készült videó összefoglalót a Halas Televízió ma esti (2023.06.30.), 19 órakor kezdődő híradójában láthatják olvasóink!
Kép-szöveg: Kovács Iván
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
