hirdetés
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2016-ban egyhangú döntéssel megyei emléknappá minősítette szeptember 29-ét, dr. Szobonya Zoltán mártírhalálának napját. Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyei vértanújára, valamint a kommunizmus megyei áldozataira is emlékeztek pénteken Kecskeméten a mártír halálának 64. évfordulóján tartott megemlékezésen.
A megemlékezések a Neumann János Egyetemen kezdődtek, ahol a néhai jánoshalmi ügyvéd lánya, Szobonya Csilla köszöntötte az emlékezőket. Mint mondta, édesapja hősiessége korokat átívelő példa ma is és köszönetét fejezte ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak az emléknap létrehozásáért, hiszen ez által sok forradalmár kaphatott erkölcsi elismerést.
Dr. Bank Barbara történész ünnepi beszédében megismertette az emlékezőkkel a mártír életét, a forradalom alatti tevékenységét. Dr. Szobonya Zoltán a Nemzeti Bizottság titkáraként, a jánoshalmi forradalom vezetőjeként közreműködött a nemzetőrség felállításában is, amelynek szerepe volt abban, hogy a településen nem került sor erőszakos cselekményre. A „kulákok védőszentjének”, a november 7-én érkező szovjet csapatok parancsnoka, meg is köszönte, hogy fenntartották a rendet. Pár napra rá, ennek ellenére letartóztatták, majd 1957 júniusban vád alá helyezték. Elveihez végig hű maradt: „Inkább becsületben meghalni, mint becstelenül élni! ” - vallotta dr. Szobonya Zoltán a halál árnyékában.
Az egyetem könyvtárában tartott megemlékezésen Simon Zoltán, dr. Szobonya Zoltán unokája, a Miskolci Nemzeti Színház színésze, valamint Szabó Helga, a Vásárhelyi Pál Általános Iskola 8/n osztályának tanulója versekkel és Szabó Sándor tárogatón működtek közre az emlékezésben. A Szobonya utcai emléktáblánál a emlékezők elhelyezték koszorúikat, majd ezt követően, a Kecskeméti Büntetésvégrehajtó Intézet előtt folytatódott az emléknap.
Kecskeméten, a Mátyás utca 2. szám alatt található börtön falán elhelyezett emléktáblánál dr. Zakhar Tibor ezredes, intézetparancsnok köszöntötte a jelenlévőket. - Az igaz magyar ember nem felejt, emlékezik történelmére, emlékezik hőseire. Itt a börtön udvarán végezték ki a mártírt, 1958 szeptember 29-én, 64 évvel ezelőtt. A halál árnyékában is igaz embert volt és ezt vallotta akkor is: „Nyújtsunk egymásnak békejobbot, s ne a bosszú vezessen mindent.” Szobonya Zoltán szavai máig érvényesen beszélnek hazaszeretetről, bártorságról. - emlékezett meg az intézetparancsnok.
Megemlékező beszédet mondott Bányai Gábor országgyűlési képviselő is, amelyben felidézte Illés prófétát, aki utódjára terítette köntösét, ezzel átadva a stafétát, az örökséget.
- A prófétikus köntöst, mindenki borítsa gyermekeire, unokáira, hogy ők is vigyék tovább a stafétát, emlékezzenek a hősökre, ne feledjék dicső múltunkat. Emlékezzenek a bűnösökre és az általuk elkövetett bűnökre egyaránt. Emlékezzenek a vérbefojtott 56-os forradalom 25 ezer ítélet nélkül, 26 ezer ítélettel bebörtönzött áldozatára. Emlékezzenek 2400 hősi halottra és a több mint 200 vesztőhelyre küldöttre is. – mondta el beszédében az országgyűlési képviselő.
Megemlékező szavait Máray versének szimbolikus részletével zárta:
Nem érti ezt az a sok ember, / Mi áradt itt meg, mint a tenger? / Miért remegtek világrendek? / Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. / De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt? / És kérdik, egyre többen kérdik, / Hebegve, mert végképp nem értik - / Ők, akik örökségbe kapták -: / Ilyen nagy dolog a Szabadság?...
- Nekünk, akik évről évre felidézzük a rendíthetetlen, igaz magyar ember, dr. Szobonya Zoltán tanúságtételét, nekünk élete tanulságaiból kell bátorítást, tiszta gondolatokat merítenünk a 21. század mindennapi kihívásaihoz. Emlékeztetnünk kell az utógenerációkat azokra a társadalmat ért traumákra, amelyeket Önök, illetve a már elhunyt honfitársaink is elszenvedtek. Ezért a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés oklevéllel ismeri el azon Bács-Kiskun megyeieket, akik kénytelenek voltak elszenvedni az elnyomó hatalom, az állampárt embertelen megtorló intézkedéseit – mondta többek között Rideg László a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke, amikor megköszönte a szabadságért hozott áldozatot a forradalmároknak, és emlékük méltó gondozását az utódoknak.
Az emléknap zárásaként, az elnöke emlékező beszéde után átadták a megyei önkormányzat elismeréseit.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELISMERŐ OKLEVELÉT KAPTÁK:
A Ballószögön élő Deák Józsefné, aki már tíz évesen megtapasztalta az internáló tábor borzalmait. A solti Nagy Gáborné, akinek családja kuláklistára került, ezzel és későbbi, kommunista diktatúrával szembeni ellenállása miatt, megpecsételődött a sorsa. Varga László Kecskeméten élő forradalmár, aki teológus hallgatóként vett részt az ’56-os eseményeken. Varga Lászlóné szintén a kuláklistásokat ért zaklatásokat, házkutatásokat, bántalmazásokat szenvedte meg már kislányként. Egész életére hatással volt a történelem ezen időszaka, mint ahogyan minden, sajnos már egyre kevesebb ’56-os élő tanú őrzi lelkébe vésve az elszenvedett borzalmakat.
Posztumusz emlékérmet négy forradalmár Frei Imre és Dudás Jenő tázlári, Kudron János, Cseh Imre és Torgyik Pál kiskőrösi áldozatok elismeréseit hozzátartozóik vették át.
Az emléknapot, az emlékezés koszorúinak elhelyezésével zárták.
Forrás: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés/sajtó
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
