Azért maradtak meg, mert nemzedékről nemzedékre adták át ezeket a nagyanyáink. Régi főzési receptek mostanában egyre népszerűbbek, helyi vendéglőket és éttermeket, ahol régionális módra főznek, igazából megszállás alatt tartják a vendégek. Nagy tömegek gyulnek szintén községi fesztiválokon, ahol sokszor hagyományőrző falusi gazdasszonyi körök különleges étkeket kínálnak.
Kócos gombócok, tyúkhús mártással, köményleves vagy podegrodzie-i babu… egyebek közt ilyen ínyencségek meghódítják nem csak a helyiek, hanem a Szandeci Földre látogató turistatömegek tetszését is. Megmaradtak ránk, mert a recepteket ükanyáink nemzedékről nemzedékre hagyták. Hirdetésükben nagy érdeme a Szandeci Alapítványnak van, mert, többéves hagyománnyal bíró, Szandeci Találkozón regionális ételek versenyét szervezi.
Hogy ízlik a kócos gombóc, amely a zsűritagok szerint a rendezvény győztese lett? – Ez egy Piwniczna környéki hagyományos fogás. Ha valakinek kedve lenne sajátkezű elkészítésére, elegendő hozzá nemi részelt és külön meg főtt krumpli – elárulta a szállodai Fekete Juh étterem konyhafőnöke. – ebből formált gombócokat sós forró vízben főzni kell, enyhén keménynek maradjanak.
Fenséges az íze forró zsíros tepertővel leöntve, meg jobb a párolt savanyú kaposztával, oldalason sült hagymával.
Mi rejlik a mártott tyúkhús neve alatt és hogyan lássunk neki az elkészítésének otthoni konyhánkban? Hozzá a tyúk kell, nem csirke – magyarázták a „Sadeczanin” riporterének „Zagorzyn-i Földünk” falusi gazdasszonyi kör tagjai. Ez alkalommal nekik is jutalom jutott. – A tyúkból zöldséges erőlevest készítünk zellerrel, sárgarépával, petrezselyemgyökérrel és póréhagymával. Hozzá lehet meg adni babérlevelet és szegfűborsot. Ehhez meg a sót és borsot.
Amikor a hús puha lesz, kivesszük és feldarabolva serpenyőben zsíron vagy vajon pirítjuk. Így felkészítve visszatesszük a levesbe és tejföllel surítjuk. Utána elég, ha apróra vágott petrezselyemzölddel díszítjük. A tyúklevest kenyérrel tálaljuk. Hihetetlenül ízletes!
Milyen más, nem közönséges ételt lehet megtalálni a regionális inyencsegek listáján? Nagyszerű a köményleves. Elkészítéséhez szükség van sóval ízesített szalonna erőlevesre kevés búzadarával. Ehhez hozzáadjuk az egész, nem darált köményt. Mennyiség? Tetszés szerint, de ahhoz, hogy kiadja az igazi zamatát, előtte mozsárban kell egy kicsit megtörni. Levesbetét a kockás pirított kenyér, amit régebben száraz kenyérből csináltak, manapság úgy készitjük, hogy a kockára vágott kenyérszeleteket enyhén vajon megpirítjuk.
Ebédes fogások mellé szükség lehet egy desszertre is. Elválaszthatatlanul illik ide egy podegrodzie-i babu, ami egy hagyományos sütemény, amely a vidéken párkereső szokások nélkülözhetetlen kelléke.
Ez egy hosszúkás alakú, szépen megformált, magas, kelt tésztából font sütemény, amit a tetején tésztából fonott várkoccsal és mintákkal diszítették. A belé színe krémestől sárgáig, a sütéshez felhasznált hozzávalók, pl. sáfrán függvénye. Finom kelt zsemle édes ízű.
Ahogy a neve rámutat, a sütemény Podegrodzie-ból származik. Újszülött gyermek részére szokás szerint a keresztanyja sütötte. A babuk méretekben és díszek gazdagságában különböztek egymástól. Ennek gazdasági, mint pl. keresztszülők vagyonossága, vagy gyakorlati okai voltak, avagy a kemence nagysága, amiben sütötték.
Az eredeti sütemény receptjét, az elkészítési és díszítésének a módját az anya a lányára hagyta és a mai napig is kihasználják. Minden gazdasszonynak megvan a megismételhetetlen várkocsfonási, babu szerkesztési és díszítési módszere. Az az mindig fenséges.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
