Hódít a kerekezés. Egyre többen ülnek biciklire Halason is, ehhez csatlakozott témájával a legfrissebb Halasi tárlat Kiskunhalas, a kerékpáros város címmel.
Van, aki biciklisként, és van, aki képzőművészként közelíti meg a témát: Kiskunhalas, a kerékpáros város. A Halasi tárlat nyitotta meg szerdán a város napi programok sorát. A város nevében Farkas Dániel méltatta a kiállítást. Az alpolgármester örömét fejezte ki, hogy a szervező Halasi Média és Kultúra Kft. felhívására több mint 20 alkotó küldte el műveit. Utalt rá, hogy a városközpont-rekonstrukciónak köszönhetően a kerékpárosok hamarosan legálisan szelhetik át a főteret, a belvárost.
Szűcs Károly művészettörténész Bringaharmónia címmel osztotta meg gondolatait a közönséggel. A Közösségek Háza Forrás-termében rámutatott: egyszerre van itt szó kerékpározásról és művészetről. Úgy fogalmazott, a bringa harmóniateremtő és –kereső járgány. Az élmény és a természettel való kapcsolat elkerülhetetlen. A kerékpározás sok embert bűvkörébe vonz.
- A felhívásra elképzelés született a fejemben arról, hogy milyen fotóval pályázzak. Hobbifotósnak tartom magam, de nagyon jó kikapcsolódás számomra. Én a kreativitással próbáltam pótolni a hiányzó technikai feltételt. Péntek lett a képem címe, amit a szervizben bentről kifelé fotóztam. Ami bent, az van kint című fotóm szintén így készült. Ameddig várakoztam, kihasználtam az időt – árulta el Mongyi Marianna.
Virágné Színes Ilona szintén sokat kerekezik a városban. A művész-tanártól megtudtuk, szeret biciklizni, de csak rövidtávon.
- Biciklizés közben jönnek a jó gondolatok, főleg, ha szép az idő. A Kerekezés varázslata című képen is látszik a természet játéka. Ahogy a szél lebegteti a láthatatlan védőköpenyt az úton. Tulajdonképpen mindannyian valamilyen védelem alatt állunk folyamatosan. A biciklizés, a lét, a haladás varázslata ez a grafika – fogalmazott Virágné Színes Ilona.
A tárlat megnyitóján készült fotóinkat Facebook oldalunkon nézhetik meg az érdeklődők.
Pál László
Fotók: Anda Péter
Ebben az adásban azt járjuk körül, hogyan néztek ki a 11–13. századi falvak, hogyan éltek, dolgoztak és hittek az emberek az Árpád-kori Magyar Királyság területén.
