Természeti és épített értékeket látogatva is élményekkel gazdagodhatnak a térségbe érkező turisták. A vízparti séták mellett műemlékek, helyi nevezetességek várják a látogatókat. Ezúttal a Sóstóval, a Csipkeházzal, a Sáfrik-féle szélmalommal, a Thorma János Múzeummal és Hambalkó Magdolna különleges alkotásaival ismerkedhetnek meg közelebbről.
A szűkebb régiónkban levő tavak közül a Sóstó és a Fehértó nyílt víztükrű. Utóbbinál strandfürdőt építettek ki. Látogatottságukat nyaranta szabadidős programokkal, fesztiválokkal növelik. A 2000-es évfordulóra a Sóstói kilátót Székely Tibor tervezte, a kivitelezést Babud László cége végezte. A tóból kiszedett - dombszerű képződményt alkotó - iszapra építették fel. Rácz-Fodor Mihály, a Városvédő és Városszépítő Egyesület akkori elnöke javaslatára a közelében található Árpád-kori templom, település és temető jelölésére készült a Zöldhalom-emlékmű a sólyommal és a régész kormeghatározását segítő három dénár domborművel.
Kiskunhalas büszkesége a hungarikummá vált halasi csipke. Markovits Mária, a legtehetségesebb magyar kézimunka-tanítónő 1902-ben telepedett le Kiskunhalason. Dékáni Árpáddal, a kiskunhalasi református gimnázium művész-rajztanárával együttesen teremtették meg 120 esztendeje a világhírű alkotást. Egymást követték az új tervek, a megrendelések, a hazai és a nemzetközi sikerek. A halasi csipke megszületését követően azonnal diadalmas hódító útra indult. A jelen kor csipkevarrói a közelmúltban megújult Csipkeházban készítik leheletvékony cérnával, 100 százalékos kézimunkával. A város ékessége ékszerek formájában és Hrivnák Tünde elismert divattervező ruhakollekcióinak díszítéseként egyaránt népszerű.
Kiskunhalason – források szerint - az 1860-as években építette malmát Hunyadi Antal szélmolnár. Tőle Sáfrik József szélmolnár vette meg 1901-ben. Átalakításra is sor került, az építmény felülhajtós, holland típusú szélmalom lett. Megfelelő széljárás esetén a két kőpárral őrlő malom maximális teljesítménye óránként 4-5 mázsa dara, illetve liszt volt. Egy ideig raktárként funkcionált a 20. század középső harmadában, majd 1966-ban műemlékké nyilvánították. Az 1980-as évektől többször fel kellett újítani. Legutóbb 2020-ban került rá sor, most már újjáépített formáját lehet látogatni.
A Halasi Múzeum 1874. április 9-én jött létre. A Thorma Jánosról elnevezett múzeum 1950-ben létesült. Ez a dátum állami tulajdonba kerülésének ideje. Akkoriban anyagának jelentős részét a gimnáziumi volt régiséggyűjtemény adta. A gyűjtő- és kutatómunka eredményeként az intézmény gyűjteményanyaga megsokszorozódott. Néprajzi tárgyakkal, várostörténeti és helyi régészeti anyaggal rendelkezik. Állandó és időszaki kiállításaival, ismeretterjesztő előadásaival jelentős kulturális központ a városban. Képcsarnoka a kiskunhalasi születésű Thorma János festőművész nagy jelentőségű művei közül a Talpra magyar! és az Aradi vértanúk címűt is őrzi. A Thorma János Múzeum kiállítóhelye, a Berki Galéria 2014. óta látogatható, Berki Viola és Diószegi Balázs műveit mutatja be, évente tavasztól őszig látogatható. A Thorma János Múzeum Bay-gyűjteményét öt éve adták át a nagybányai festészet remekműveivel.
Hambalkó Magdolna Halasi mesevilág című kiállítása 2021 ősze óta látogatható Kiskunhalason, a Református Közösségi Házban. Az ezt a címet viselő monumentális műalkotás átfogó képet ad a város jellegzetes épületeiről, nevezetességeiről. Az aranykoszorús kiskunhalasi babakészítő mester az elmúlt év végén megújította a tárlatot. Aki belép a terembe, többek között tündérekkel, erdei manókkal, koboldokkal, klasszikus mesefigurákkal találkozhat. A többszörös díjnyertes kiskunhalasi alkotó 100 százalékban kézimunkával dolgozik. A kiállítás újabb része restaurálás eredménye. Régi macikat és babákat újított fel.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
