A 220 éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költőre és a 200 éve született Jókai Mór (1825-1904) íróra is emlékeztek a Pásztortűz Egyesület szervezésében a Gózon István Irodalmi Kör rendezvényén a kiskunhalasi városi könyvtárban – tájékoztatta szerkesztőségünket Végső István szervező, a Pásztortűz Egyesület elnöke.
Németh Kornélia irodalmi kör tag köszöntötte az egybegyűlteket a könyvtár foglalkoztató termében. Ő beszélt Csokonai életéről. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költő a Petőfi Sándor előtti magyar verseslíra legfontosabb alkotója volt. Ráadásul Halason Is járt 1795-ben, húsvét táján legációban. Csokonai a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője volt. Szabados élete miatt rövid kort élt meg, de rengeteg műve maradt így is a magyar irodalom közkincstárában.
A másik évfordulós Jókai Mór (1825-1904) író kevéssé ismert, hogy több szálon is kötődik halasiakhoz és a város történetéhez. Jókai írt a Fekete seregről és így benne a Mátyás király idegenlégiójának szétveréséről 1492-ben és így Halasról is. Barátja, munkatársa volt Korda Imre halasi tanár, újságíró, akivel együtt szerkesztették az Üstökös nevű újságot Pesten. Korda később megalapította Kiskunhalas első lapját a Halasi Újság (1882) című lapot. Jókait felkérték 1881-ben, hogy legyen a város országgyűlési képviselő-jelöltje, de már elvállalta egy erdélyi körzet jelöltségét. Ám, szép levelet írt a halasiakhoz elnézést gyanánt.
A Petőfi kultusz miatt több halasival is tartotta a kapcsolatot. Párttársa volt Szilády Áron a Szabadelvű Pártnál, jó volt a viszonyuk. Állítólag meglátogatta Jókai Halason Sziládyt. Török tárgyú regényeihez tanácsot kért tőle. Az irodalmi kör tagsága felolvasta a saját verseit, majd kivonultak és mécsest helyeztek el Csokonai emléktáblájánál a református templom déli falánál.
Fotók: Németh Kornélia
A beszélgetés témája a honfoglaló magyarok őstörténete, a Kárpát-medencébe való érkezésük, hagyatékuk, különös tekintettel a Kiskunhalas környéki régészeti különlegességekre.
