Elkészültek, bemutatták. A Thorma János Múzeum április 28-i rendezvénye újdonságokkal várta a közönséget. Két kiskunhalasi vonatkozású kötetet is megismerhettek az érdeklődők előadásokból, továbbá Tóth Béla festőművésszel kapcsolatos ismereteiket is bővíthették.
A jelenlevőket Szakál Aurél igazgató köszöntötte a Thorma János Múzeum képviseletében. Őt vendégelőadó követte. Szigyártó Gyöngyi, a Biczó Géza levelei Sarolta leánya hagyatékából című kötet szerzője lépett a mikrofonhoz.
- Biczó Géza, a dédapám festőművész és Halas első rajz- és szépírástanára volt. Két lánya közül Sarolta unokája vagyok. A családi ház felszámolása rám maradt hat évvel ezelőtt. Mindenhonnan előjöttek boríték nélküli levelek tetszőlegesen. Feldolgoztam, begépeltem, digitálisan archiváltam ezeket. A kiadvány 106 levelet tartalmaz 50 írótól. Halas életében és országosan is kordokumentumok – hangsúlyozta Szigyártó Gyöngyi.
Ezen az estén mutatták be a Halasi Múzeum 5 Emlékkönyvet. Ez a kötet a Thorma János Múzeum 145. évfordulójára jelent meg. Palásti Károly, a Szilády Áron Református Gimnázium tanára beszélt róla.
- A kezemben tartom a könyvet. 500 oldal, a múzeum története 2014-19-ig, a pandémia halasi kronológiája képekkel, két régészeti tanulmány, 25 történelemtudomány, 1 néprajzi, és 7 művészeti írás. Engem a tatárjárás régészete fogott meg, mivel környékünkön 100%-osnak látszik a népesség pusztulása a régészeti adatok alapján. Tóth Béla festményei zárják a kötetet. Kollarics tanár úr jó érzékkel válogatta ki a városunkról készült beszédes képeket a negyvenes-ötvenes évekből.
Előadást is tartott Kollarics Gábor az esten, a program zárásaként. A művészettörténész bemutatta Tóth Béla festőművészt.
- Tóth Béla a ’30-as évek közepétől az ’50-es évek közepéig tanított Kiskunhalason, Stepanek Ernő utóda volt a gimnáziumban. Főleg akvarellista volt, de készítet egy grafikai sorozatot halasi épületekről. Élete második felében Budakalászra költözött, ahol negyven évet töltött, a város díszpolgárává is választották. Tóth Béla ’96-ban hunyt el, azt követő évben volt emlékkiállítása Halason.
A rendezvényről bővebben a Halasi Tükör hetilapban, májusban olvashatnak.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
