Nagyszabású rendezvénynek adott otthont szeptember 17-én a Thorma János Múzeum. Nagybánya konferenciát rendeztek a művésztelep alapításának 125. évfordulója alkalmából. A tanácskozás résztvevőit Fülöp Róbert polgármester köszöntötte a péntek 10 órai megnyitón. Beszédet mondott N. Kovács Zita művészettörténész, a Nagybányai remekművek című kiállítás kurátora.
Fülöp Róbert azt mondta a megnyitón, hogy egy rendkívüli kiállítás üzenetét sikerült eljuttatni a közönséghez. A városvezető a nagybányai tárlat kapcsán úgy fogalmazott, ez egy olyan kincs, amit nem szabad kihagyni, meg kell nézni. Rengeteg látogatója volt már, ami nagy öröm és az is, hogy ez a tudományos konferencia létrejöhetett. Rámutatott, hihetetlen építkezés, nagy út vezetett idáig.
A nap folyamán három tudományos ülés volt, melyeket Szűcs György, N. Kovács Zita és Jurecskó László elnökök vezettek. Délelőtt Bicskei Zoltán filmrendező, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja osztotta meg bevezető gondolatait a nagybányai művészetről.
- A mai helyzetet hasonlítottam össze a régi nagybányaival. Sokkal több minőség volt akkor, sok minden gépiessé vált. Olyan érzéseket és belső, lelki hullámokat tudnak sugározni a nagybányai képek, amelyekkel ma már ritkán találkozni. Felébresztik a látó embert – mondta Bicskei Zoltán.
Láng Éva művészettörténész Hollósy Simon és a nagybányai művésztelep kialakulásáról beszélt. Kishonty Zsolt művészettörténész Egy kisváros felemelkedése, Nagybánya, mint a kulturális alapú városfejlesztés példája címmel tartott előadást. Székely Sebestyén művészettörténész, a Quadro Galéria vezetője választott témája Nagybánya emlékezete az erdélyi művészetben volt. Sümegi György művészettörténész ismertette, átörökíthető-e Nagybánya. Foglalkozott a kecskeméti és a miskolci művésztelep megszervezésével (1920-1922).
Délután újabb kutatási területek kerültek fókuszba. Boros Judit művészettörténész a nemzeti művészet kérdését vizsgálta a nagybányai művészetben. Tóth Károly művészettörténész Nagybányai és alföldi tájak címmel tartott előadást. Mátyásfalvi György műgyűjtő Glatz Oszkár családját és fiatalkori, többnyire ismeretlen munkáit mutatta be. Jurecskó László művészettörténész Mikola András korai képeit ismertette meg a konferencia résztvevőivel. Kishonty Zsolt és Jurecskó László a MissionArt Galéria tulajdonosai.
A folytatásban Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese Áronsohn Gábor (1914-1990) szakadozott életpályájáról beszélt. N. Kovács Zita művészettörténész, a Türr István Múzeum igazgatója Bajától Nagybányáig. Puskás Klára nagybányai képei címmel tartott előadást.
- A folytonosságot biztosítani kell a nagybányai művészet számára. Menedzselni kell! Össze kell kötni az itt látható 150 nagybányai alkotást a kortárs művészettel. Fontos Kiskunhalason a Bay-gyűjtemény és az időszaki kiállítások jelenléte – hangsúlyozta N. Kovács Zita.
Dávid Lajos újságíró, a Teleki Magyar Ház vezetője adalékokkal szolgált Thorma János: Talpra magyar! című művének születéstörténetéhez. Személyesen nem tudott részt venni az eseményen, így gondolatait Kollarics Gábor művészettörténész közvetítette a közönségnek.
A konferenciáról bővebben olvashatnak a Halasi Tükör hetilap szeptember 29-i számában.
A beszélgetés témája a honfoglaló magyarok őstörténete, a Kárpát-medencébe való érkezésük, hagyatékuk, különös tekintettel a Kiskunhalas környéki régészeti különlegességekre.
