A térségben nagy hagyománya van a népdalok és a népi hangszerek megszólaltatásának. Utóbbiak közül a citera a legkedveltebbek közé tartozik. Kiskunhalas nemzetközi találkozónak is otthont adott már ebben a műfajban. A regionális folklórcsoportok közül a kiskunhalasi Szilaj Citerazenekart, a Balotaszállási Citerazenekart és a Kisszállási Népdalkört mutatjuk be.
A 2021-es esztendő végén Kiskunhalason találkoztak és cseréltek tapasztalatot egymással a citerakészítő mesterek. Ezt megelőzően Budapesten tartottak konferenciát a szakmabeliek. A helyi rendezvény Szilaj-műsorral indult. A házigazdák hangulatkeltő muzsikával fogadták az érdeklődőket. A Rajkó-féle hangzást mutatták be prím, tenor, basszus, bőgő együttesével. A folytatásban Németh Jenő a citerakészítés szabályait ismertette. A citerakészítés egyes alapkérdéseit Szilágyi Zoltántól tudhatták meg a jelenlevők. A szénszálas citerakészítésről Kecskeméti Róbert beszélt a közönségnek. A citerák akusztikus vizsgálatát Rajkó József vállalta. Tervezéstől kivitelezésig címmel Nógrádi István tartott előadást. A II. Nemzetközi Citerakészítő Konferenciáról Szűcs Sándor főszervező, a Szilaj Citerazenekar vezetője nyilatkozott.
- Budapesten volt a citerakészítő mesterek első találkozója. Nógrádi István hangszerkutató Alabamából látogatott el hozzánk. Tetszett neki a kezdeményezés, az ötlet, és örömmel elfogadta a felkérést. Az ország területéről is több helyről érkeztek, például Püspökladányból, Debrecenből. A programunkon több, mint ötvenen vettek részt. A szénszálas citera, ami kompozit anyagokból készült, újdonságnak számít – mutatott rá Szűcs Sándor. - Célunk összehozni a készítőket és a felhasználókat, hogy mindkét fél el tudja mondani az álláspontját. Esetenként különböző méretűek a hangszerek, amik szóló citeraként funkcionálnak inkább és a csoportos muzsikálásra is kellene gondolni. Ismert citerakészítők száznál többen vannak az országban, közülük tizennégyen képviseltették itt magukat – tette hozzá.
A Szilaj Citerazenekar vezetője arról is beszámolt, hogy tavasszal majálist szoktak szervezni. Ezen szakmabeliek és érdeklődő zeneszeretők egyaránt részt vehetnek.
Ötven éve alakult meg a Kisszállási Népdalkör. A kiskunhalasi közönség a Zenélő szélmalom című rendezvényen találkozhatott velük, ahol summás és vidám összeállítást mutattak be. A Kisszállási Népdalkör ápolja a helyi hagyományokat, immár 25 éve minden ősszel rendeznek kórustalálkozót. A Kisszállási Népdalkör 1972. óta folyamatosan fennáll megújuló tagsággal.
Összegyűjtötték a helyi summásdalokat és csokorba kötötték őket. Ápolják és őrzik a kisszállási uradalmi élet emlékeit, fontos számukra a hagyományok ápolása. Szívesen éneklik más tájegységek népdalait is. Összetartó, baráti közösséget alkotnak. Szép és tartalmas kapcsolatot ápolnak a környező települések és a három testvértelepülés - Oromhegyes, Palics, Magyarszék - kórusaival is. Részt vesznek egymás népzenei rendezvényein. Állami, egyházi ünnepségek, családi és népzenei rendezvények állandó szereplői. Sok szép közös fellépés emlékét őrzik a kiskunhalasi népzenei csoportokkal is.
Kiemelkedő a kórustagok munkája, melyet a község egyik legnagyobb múltú kulturális értékéért folyamatosan tesznek. Tagjai a Vass Lajos Népzenei Szövetségnek. Országos minősítő versenyeken mindig szép eredménnyel gazdagodtak. Vezetőik mindig a népdalokat szerető pedagógusok voltak. 2005-ben elnyerték Kisszállás Község képviselő-testületétől a „Kisszállás Községért Emlékérmet”, mellyel a több évtizedes hagyományápoló munkájukat méltatták. 2013-ban megjelent első CD felvételük „Summásdalok” címmel, egy helyi vállalkozó támogatásával. A Kisszállási Népdalkör a Kulturális Egyesület /KISZE/ keretein belül, a Piros Muskátli Néptánccsoporttal együtt működik. Az egyesület elnöke: Horváth Istvánné Dóra Klára. Szakmai munkájukat elismeréssel támogatja a helyi Művelődési Ház, a Községi Önkormányzat és magánszemélyek.
A Balotaszállási Citerazenekar 1969-ben alakult. Az együttes fontosnak tartja a hagyományok továbbvitelét, és fontosnak tartja az utánpótlás biztosítását. Oláh György vezető elmondta, milyen lépéseket tettek ennek érdekében.
- Három éve vettem át a vezetést, két esztendeje voltak változások. Megfiatalítottuk a csapatot. Az ifjak bekerültek az idősebbek közé. Összesen 12 citerásunk van és egy köcsögdudásunk. Kedden és pénteken próbálunk Balotaszálláson, a művelődési házban. Hála Istennek, maximálisan élvezzük az önkormányzat támogatását. Rendszeresen biztosítják az utaztatásunkat, rendelkezésünkre bocsátanak gépkocsit a fellépésekre. Kiskunhalasra is így érkeztünk. A vírus előtt Csólyospáloson léptünk fel 100 tagú citerazenekarral. Egerben, a Dobó téren és a Szépasszony-völgyben szerepeltünk. Soltvadkerten, névadó ünnepségen vettünk részt. Kiskunhalason, a Zenélő szélmalom című rendezvényen énekeltünk és muzsikáltunk. Vegyes dalcsokrokat hoztunk. Népdalok, illetve nóták találhatók benne. Egy része az Alföldre jellemző, de egész Magyarország dalkincséből merítettünk.
The project is co-financed by the Governments of Czechia, Hungary, Poland and Slovakia through Visegrad Grants from International Visegrad Fund. The mission of the fund is to advance ideas for sustainable regional cooperation in Central Europe.
A projektet a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.
#VisegradFund, #V4, #Visegrad
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
