Ki mondta, hogy tartalmas leveseket, egytál ételeket csak a hideg, őszi, téli napokon lehet készíteni és fogyasztani? Ilyenkor, nyáron is jól esik egy minden jóval telepakolt babgulyás, pláne, ha a szabadban, bográcsban főzzük. Mi most a Csetényi Élményparkban dobtuk össze ezt a klasszikus, magyaros fogást.
Bográcsos babgulyás
Hozzávalók (20 főre): 1 kg bab, 120 g zsírszalonna, 2 kg marhalapocka, 1 kg füstölt hús, 1 kg hagyma, 6 gerezd fokhagyma, só, bors, 4 db paradicsom, 3 db paprika, 1 hegyes erős paprika, 6 ek pirospaprika, 4 tk füstölt paprika, 5 tk őrölt kömény, 8 db babérlevél, 10 l víz/alaplé, 600 g répa, 600 g fehérrépa, 400 g zeller, 400 g krumpli, 2 csokor friss petrezselyem, 1 csokor zellerzöld
Elkészítés: A zsírszalonnát apró kockákra vágjuk, zsírjára pirítjuk, majd kiszedjük a pörcöt. A visszamaradt zsiradékon, magas hőmérsékleten, 5 percig pirítjuk a kb. 1 x 1 cm-es kockákra vágott húst. Rádobjuk az apróra vágott kétfajta hagymát is, és további 5 percig pirítjuk, közben sózzuk, borsozzuk. Rárakjuk az apró kockákra vágott paradicsomot és paprikákat, majd ha összeestek, megszórjuk a kétféle pirospaprikával, az őrölt köménnyel, és hozzáadjuk a babérlevelet. Felöntjük kevés vízzel, és addig főzzük, amíg el nem fő a víz. Ezután beletesszük a füstölt húst, majd felöntjük az alaplével vagy vízzel. Ha felforrt, alacsony lángon addig főzzük, amíg a hús ¾-ig meg nem fő. Ekkor belerakjuk a felaprított zöldségeket (a krumpli kivételével), valamint a zellerzöldet is. Ha ezek is félig megpuhultak, mehet bele a felkockázott krumpli is. Mivel mi most konzervbabot használtunk, azt csak a legvégén, az utolsó 10 percben tettük bele az ételbe. Végül belekeverjük az apróra vágott petrezselymet is, és friss tejföllel, illetve kovászos kenyérrel tálaljuk.
Önnek is van egy kedvenc bográcsos étele? Küldje el nekünk a receptet a szori.attila@halasmedia.hu címre!
Rita asszony
fotó: Szőri Attila
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
