Veretlenül, 34-2-es gólkülönbséggel nyerte meg az 51. Rákóczi Kupát a Tekó a három napon át tartó patinás sportesemény zárásaként. A Dékáni-sportcsarnokban három napon át telt ház előtt zajlottak a mérkőzések. A házigazdára az elődöntőben kissé ráijesztett a Sepsiszentgyörgy, ám az egy kapott gólra héttel válaszolt a hazai csapat. A döntőben pedig a Piarista Gimnázium sem tudta megállítani Gszelmann Tamásékat.
Az idei, sorrendben már 51. Rákóczi Kupa péntektől vasárnapig jelentett társadalmi eseményt a Dékáni-sportcsarnokban. A nemzetközi középiskolás teremlabdarúgó sorozat már réges régen nem szimpla sportrendezvény. Attól sokkal több, mert a szervező intézmény mindig törekszik arra, hogy a mérkőzéseken túl valami pluszt is adjon. Idén volt ledfal, a Rákóczi Televízió jóvoltából pedig a világ bármelyik tájékán lehetett nézni a mérkőzéseket, volt tippelős játék is, értékes nyereményekért. A hazaiak teljes öröméhez persze az is kell minden évben, hogy a Tekó csapata jól szerepeljen. Idén sem volt ezzel probléma.
Fotók: Koroknai Richárd, Vidner Nóra
Dózsa Zsolt és Hugyecz János csapatában többen is kimagasló teljesítmény nyújtottak. Fontos volt, hogy minden kerettag hozzá tudta tenni azt a szükséges pluszt, amely a győzelemhez kellett. Bár vasárnap reggel, a Sepsiszentgyörgy vezetést tudott szerezni a Tekó ellen az elődöntőben, ezzel alaposan ráijesztve a drukkerekre, a tekósok pillanatokon belül túlléptek ezen. Örömfoci lett a vége, a 7-1-es győzelem után jöhetett a döntő. A másik ágon, a kupán többször újjászülető Szilády a Kecskeméti Piarista Gimnázium ellen meccselt a másik ágon. Ismét nagyot harcoltak a sziládys fiúk, ám a kecskemétiek 2-1-re nyertek. Létrejött így a Tekó - Piarista döntő, pont úgy, mint két héttel korábban, a Szilády Kupán.
A dráma még fokozható volt, ugyanis a bronzéremről büntetőpárbaj döntött. A rendes játékidőben döntetlen volt az állás, az idegek harcát a Sepsiszentgyörgy írta jobban. A Szilády-gimnázium a negyedik helyen végzett, de ezúttal is igaz az, hogy sírni csak a győztesnek szabad. Következett a döntő, amely telt ház előtt zajlott. A hazai szurkolók óriási hangulatot teremtettek, amelyet a tekós fiúk gyors gólokkal tovább fokoztak. A Tekó ellenállhatatlan volt, magabiztos, 5-0 arányú győzelemmel védték meg a kupasikerüket. Mindkét találkozót közvetítette a Rákóczi Televízió közreműködésével a Halas Televízió is. A tornán hét meccset játszottak, ezeken 34 gólt rúgtak, és mindössze 2 alkalommal sikerült az ellenfeleknek betalálniuk.
Az ünnepélyes eredményhirdetésen aztán Ábrahám László csapatkapitány emelhette magasba az ötödik vándorserleget, amelyet Téglás László igazgatótól vehetett át. Érdekesség, hogy az első négy kupa is a hazaiak vitrinjében van. A kupa legjobb mezőnyjátékosa Gszelmann Tamás (Tekó) volt, a legjobb kapusának Fejér Márk Ádámot (Sepsiszentgyörgy) választották. A Nemes Márton Emlékdíjat Patyi Donát (Tekó), az Andróczki Máté Emlékdíjat Ábrahám László (Tekó), a Gyöngyi Krisztián Emlékdíjat Gáspár Zalán (Tekó), a Lukács János Emlékdíjat Németh Gergő (Szilády) vehette át. A kupa példaképének járó serleget Acsai Botond (Szilády) érdemelte ki.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.
