Bács-Kiskun vármegyében 2023 első negyedévében összesen 131 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Ezekben a tüzekben tizenhárman megsérültek, közülük többen füstmérgezést szenvedtek. Kiskunhalason, a Gárdonyi Géza utcában vált lakhatatlanná egy épület.
Elkészült az első negyedév statisztikája a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. E szerint 131 lakástűz történt ebben az iőszakban. Ezk eloltásához összesen 98 órára volt szüksége a tűzoltóknak, az égő épületekhez 274 tűzoltójármű vonult. A három hónap alatt összesen 1885 négyzetméternyi épített terület égett le és több otthon vált a tűz miatt lakhatatlanná vagy fűthetetlenné.
A 131 lakástűzből egyik helyszínen sem volt füstérzékelő, pedig ezek a tűz keletkezésekor azonnal jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés, vagy dohányzás vezetett tűzhöz. Tűzvizsgálati eljárás a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárására négy esetben indult. Mint arról beszámoltunk Kiskunhalason, a Gárdonyi utcában csaptak fel a lángok január 7-én.
A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is. Ha régebben épült épületben lakunk, időközönként érdemes szakemberrel felülvizsgáltatni az otthonunk elektromos rendszerét is. Tanácsos a konyhába, hálóba és a nappaliba füstérzékelőt felszerelni a plafonra.
Az első negyedévben 16-szor riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, 9 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Akkor keletkezik szén-monoxid, ha beltérben nyílt láng ég és az nem kap elegendő oxigént. A levegő-utánpótláshoz kevés, ha néha kinyitják az ablakot. Állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni. Kiskunhalason, a Szent István utcába riasztották a tűzoltókat CO-mérgezés gyanúja miatt. Ott a szén-monoxid érzékelő jelezte a tulajdonosnak a bajt.
Archív fotó
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
