Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság programjának köszönhetően 105 általános és középiskola bővülhet mászófallal a következő tanévben. A kötélbiztosítást nem igénylő boulder falak többsége tornatermekben épül. Jó hír nekünk, halasiaknak, hogy városunk is a támogatott települések között van – számolt be a hírről az aktívmagyarorszag.hu weboldal.
Az Országos iskolai Mászófal-építési Program célja, hogy az oktatási intézményekben boulder mászófalak épüljenek, amelyek élménnyé teszik a mozgást a testnevelés órákon és azon kívül is. A boulder falakon a gyerekek alacsony magasságban, kötélbiztosítás nélkül mászhatnak. Biztonságos körülmények között mászni és kihívásokat keresni szinte minden gyermek szeret.
A Programban 105 iskolának ítéltek meg támogatást, a fejlesztések hazánk csaknem összes vármegyéjét érintik. Az épülő mászófalak 2,7–3,5 méter magasságúak, és a gyerekek különböző nehézségi fokozatokban gyakorolhatják a mászást. A támogatás a mászófal építésén túl természetesen magában foglalja az esést csillapító szivacsok elhelyezését is.
Az intézmények legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak, amelyet hazai forrásból biztosít az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság. A fejlesztés a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség szakmai felügyeletével zajlik, amely pedagógusok képzését is magába foglalja.
A falmászás fejleszti a mozgáskoordinációt, erősíti a teljes testet, különösen a törzs- és felsőtest izomzatát, javítja a koncentrációt és a problémamegoldó gondolkodást, valamint önbizalmat és bátorságot épít. Nem véletlen, hogy a sportmászás az egész világon egyre népszerűbb, olimpiai sportággá is vált.
A fejlesztés által érintett települések: Albertirsa, Alsóörs, Atkár, Balatonkenese, Baracska, Békéscsaba, Berzence, Boldog, Budapest (tíz helyszínen), Bősárkány, Cegléd, Csabacsűd, Csurgó, Debrecen, Dombegyház, Eger, Esztergom, Fertőd, Füzesgyarmat, Gárdony, Gerjen, Gödöllő, Gyomaendrőd, Gyöngyös, Győr, Győrzámoly, Gyula, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hódmezővásárhely, Isaszeg, Jászapáti, Kerekegyháza, Kiskunhalas, Kisújszállás, Kisszállás, Kondoros, Lepsény, Létavértes, Letenye, Lőkösháza, Maglód, Magyarbánhegyes, Makó, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Mezőtúr, Mihályi, Miskolc, Monor, Nagykovácsi, Nyírábrány, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtass, Ócsa, Orosháza, Ózd, Pacsa, Pápa, Páty, Répcelak, Seregélyes, Siófok, Siófok, Szigetvár, Szeged, Szekszárd, Szarvas, Sülysáp, Tápiószőlős, Tát, Tiszalök, Újszilvás, Vésztő, Visegrád, Zalaegerszeg.
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
