Végső István

Rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján. A Végső István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának segédlevéltárosa „Gettóélet '44" című könyvét ismerhette meg a közönség.

Kiskunhalas helyi értékeivel is bővült Bács-Kiskun Vármegye Értéktára. Ünnepi keretek között tették közzé január 22-én a Megyeházán, hogy kik kerültek az értéktárba a vármegyéből.

A 2026-es esztendőben is jónéhány Kiskunhalashoz kötődő közéleti személyiség, esemény, épület, intézmény évfordulóját ünnepli a város. 2026 is bővelkedik kerek helytörténeti évfordulókban – írta meg egy kiskunhalasi helytörténeti információkat feldolgozó blogportálon Végső István történész. A nagyszámú adatokból a 6-os évszámokra végződő évfordulókból szemezgetett hírportálunk.

A Thorma János Múzeumban tartotta értékdíjátadó ünnepségét december 13-án a Települési Értéktár Bizottság. Kilenc új értékkel bővült közösségünk kincsesládája - mondta nyitóbeszédében Németh Györgyi, a bizottság elnöke.

Kiskunhalason találkoztak a honismereti kiadványok szerkesztői. A XX. Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferenciának a Thorma János Múzeum adott otthont az elmúlt hétvégén.

A Pásztortűz '56-os csoport mécseseket gyújtott a kiskunhalasi 1956-os sortűz áldozatok sírjainál október 27-én.

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Pásztortűz '56-os csoportja több városban is koszorúzott és emlékezett idén október 23-án.

November végén háromnapos országos konferenciának ad otthont Kiskunhalas. A rendezvény központi helyszíne a Thorma János Múzeum lesz.

Vasból a futóhomokra egy hősi halott nyomában - családi szálak után Halason. Másfél éve lett újra avatva Rabatin István (1913-1943) hősi halott síremléke a kiskunhalasi új református temetőben. Erről a család nyugat-dunántúli ága nem régen értesült és meglátogatták Kiskunhalast. Mindezekről a sírt rendbehozó civilszervezet, a Pásztortűz Egyesület vezetője, Végső István elnök tájékoztatta szerkesztőségünket.

A makói József Attila Városi Könyvtárban, a számos érdekes témát feldolgozó konferencián Végső István (MNL-OL) történész a nagy mesélő, Jókai Mór életéről és Kiskunhalas várossal való kapcsolatáról tartott előadást.

Mindenki ismeri, mégis sokak számára ismeretlen az eredete és rendkívül izgalmas története. Magyarország egyik legrégebbi, egészen államalapítónk, Szent István koráig visszanyúló jelképe a Szent Korona. De miért is övezi ilyen misztikum és ekkora tisztelet?

Több, mint 81 éves helyi legenda tisztult ki a HM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság magyar hadisírgondozó szakembereinek köszönhetően.

A Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítvány Jókai Mór születésének 200., és József Attila születésének 120. évfordulója alkalmából írt ki irodalmi pályázatot még ez év elején. A megmérettetésen Végső István történész, segédlevéltáros novella kategóriában a III. helyezést érte el.

Sáhó János egykori főgimnáziumi tanár és felesége sírjának szobra sokadszor került méltatlan helyzetbe. A július eleji viharban egy hatalmas faág dőlt rá és döntötte a földre a kiskunhalasi régi református temetőben. A temetőgondokság, egyházközség és vállalkozói segítség révén a sziládys öregdiákok ismét megmentették a szobrot.

Végső István történész helyi kutatásai nyomán a 100 évvel ezelőtt Kiskunhalason és környékén történt sajtóhírekből szemezgetett. 1925-ös év híreiből a Kiskunhalas Helyi Értesítője lapból kifejezetten a késő tavasz és kora ősz közötti időszakra koncentrálva gyűjtött érdekességeket.

Önkéntesekkel, sírkövesekkel együttműködve a Pásztortűz Egyesület tagsága hozta rendbe a katolikus temetőben a kallódó síremlékeket.

Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés, a 2025. június 27-i döntése alapján kiemelkedő munkája elismeréseként BÁCS-KISKUN VÁRMEGYE KULTÚRÁJÁÉRT DÍJ-at adományozott a Pásztortűz Kulturális és Hagyományápoló Egyesületnek. Tájékoztatta szerkesztőségünket az egyesület elnöke, Végső István. A díjat egy későbbi vármegyei rendezvényen adják át. (címkép: archív, bal oldalon Végső István)

Paul Kallos az elfeledett halasiról írt cikket Végső István történész. Apja, dr. Kallós Ernő, mostohaanyja dr. Kallósné dr. Pécsi Margit ismert orvosok voltak Kiskunhalason. 1947-ben érettségizett magántaulóként Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnáziumban. Továbbtanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Szőnyi István (1894-1960) festőművész tanítványa volt. 1949-ben elhagyta Magyarországot, majd Franciaországban telepedett le. Kallos pályája során, Párizstól New Yorkig jó nevű galériában állított ki. Franciaországban Montélimar-ban hunyt el 2001-ben. A halasi történész teljes írásását, Paul Kallos néhány alkotását az alábbiakban közöljük!