Most hétvégén szombat-vasárnap rendezik Kiskunhalason a Díjlovaglás Kelet-Magyarország Régiós Döntőjét. A Hirling József Lovaspark létesítményeit, az istállókat, közösségi helyiségeket, a lovaspályát péntek déltől kezdve foglalták el díjlovasok. Kiskunhalason a szakág még nem rendezett versenyt, ezért újdonságnak számít a rendezvény. A négyévszakos pályán rendezik a döntőt, a belépés ingyenes a lovasparkba.
Fotó: Kovács Iván
Kilenc megye díjlovasait hívta versengésre Kiskunhalasra a Díjlovagló Szakág augusztus 10-11-re. A Hirling József Lovasparkban még nem rendeztek díjlovagló versenyeket, pedig minden adottsággal rendelkezik a létesítmény, amire szükség van a szakágban. Igaz, térségünkben és Magyarországon sem tartozik a felkapott lovas ágazatok közé, ugyanakkor komoly nemzetközi sikereket tudhat maga mögött.
Fotó: Kovács Iván
A versenyt a Rózsahegyi Róbert vezette Kiskunhalasi Lovasbandérium SE rendezi, de a szakmai segítséget teljes egészében a Díjlovagló Szakág biztosítja HuszAlexandra vezetésével, aki a Díjlovaglás Kelet-Magyarország Régiós Döntőjének a versenyigazgatója. Összesen 28 versenyszámot tartanak a két nap során.
Szombaton és vasárnap is 9 órakor kezdődnek a versenyszámok különböző kategóriákban és délután 5-6 óráig tartanak. A Kiskunhalason megrendezésre kerülő Díjlovaglás Kelet-Magyarország Régiós Döntőjén 52 startot láthatnak mindkét nap az érdeklődők.
Fotó: Kovács Iván
A díjlovaglás az eleganciáról, a harmóniáról, lovak és a lovasok kifinomult mozgáskultúrájáról szól. A versenyen különböző szögekből figyeli a zsűri a lovasok és lovasok együttműködését és a végén pontozzák a teljesítményüket, így alakul ki a végső sorrend.
Fotó: Kovács Iván
A Hirling József Lovasparkba ingyenes mindkét napon a belépés és a filces pályán tekinthető meg az esemény.
Fotó: Kovács Iván
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
