A holokauszt 82. évfordulójára mártír istentisztelettel emlékeztek vasárnap délben, a kiskunhalasi zsinagógában. Az esemény résztvevőinek szívhez szóló beszédekben, megható pillanatokban lehetett része. Fésűsné Bakos Ágnes a nagymamája lágerben viselt ruhájában emlékezett.
Kiskunhalason a zsinagógában minden évben mártír istentisztelettel emlékeznek a holokauszt évfordulójára, idén a borzalmak 82. évfordulójára.
A holokauszt, a szó teljesen elégni, teljesen elpusztuló áldozatot jelent. Ez számunkra egyet jelent elpusztított hittestvéreinkkel, akiknek a bűne csak annyi volt, hogy zsidónak születtek. Rájuk emlékezünk ma és minden nap. Emlékezünk és emlékeztetünk, hogy soha többé ne történhessen meg ez a borzalom – mint ahogy minden évben, idén is ezzel a gondolattal kezdte beszédét Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke.
Karsai-Juhász Katalin országgyűlési képviselő emlékbeszédében többek között kitért arra, hogy a halasi közösség mind a mai napig milyen példásan működik.
Dr. Feldmájer Péter a MAZSIHISZ Közép-Magyarországi Területi csoportjának elnöke beszédében szólt arról, hogy a halasi közösség elhurcolt tagjainak 10-15 százaléka tért vissza és most már a negyedik nemzedék tagjai tartják életben a helyi közösséget és adják tovább a hagyományokat.
Kuris István László alpolgármester hangsúlyozta, hogy több száz halasit deportáltak és Halas nem feledi őket. A nevek az emléktáblán nem csak nevek, hanem a város hiányzó lakói.
A beszédeket követően a mártír istentiszteleten az imádságok mellett, prof. dr. Róna Tamás főrabbi mondott beszédet melyben kitért arra milyen különleges tagjai, értékes tanítói voltak a halasi zsidó közösségnek és meg kell őrizni, tovább kell adni az örökségüket.
Az eseményen versek is elhangzottak, a legmeghatóbb pillanat pedig Fésűsné-Bakos Ágnes emlékezése volt a nagymamája lágerben viselt ruhájában.
Az esemény zárásaként a zsinagóga bejáratánál lévő emléktáblánál is emlékeztek a jelenlévők.
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
