A hentesnél akciós volt a pacal, úgy döntöttünk, a hosszú hétvégére veszünk belőle, aztán bográcsban elkészítjük. Máris mutatom, hogyan került ez a sokak szerint megosztó (de véleményünk szerint fenséges) étel a tányérunkra.
Hozzávalók: 2 kg pacal, 3-4 nagy fej vöröshagyma, 5-6 gerezd fokhagyma, 5-6 evőkanál sertészsír, 3-4 evőkanál őrölt pirospaprika, 2 db paprika, 2 db paradicsom, 1-2 db erős paprika (ízlés szerint), 2-3 teáskanál őrölt kömény, só, bors ízlés szerint, 2-3 babérlevél, 1 dl vörösbor (opcionális, de sokat dob az ízén), csípős paprikakrém
Elkészítés: A nyers pacalt alaposan le kell mosni, majd többször átöblíteni. Sok háziasszony hideg vízben áztatja pár órát (citromlével vagy ecettel is lehet öblíteni, hogy tisztább íze legyen). Abáláshoz hideg vízbe kell tenni a pacalt. Ízesítés: só, babérlevél, egész bors, hagyma, fokhagyma, esetleg egy kis zöldség (sárgarépa, zeller) mehet mellé. Lassan melegítsük fel, majd kis lángon, éppen csak gyöngyözve főzzük. A pacal abálása nálunk általában 2–3 óra, amíg a hús némileg megpuhul és könnyen vágható lesz. Ha megpuhult, leszűrjük, hagyjuk hűlni, majd csíkokra vágjuk.Fontos, hogy az abálás maga még nem a fűszeres főzés (pl. pörköltalapban), hanem előfőzés, tisztítás, hogy a pacal jó állagú és ízű legyen.
A pörköltalaphoz a hagymát apróra vágjuk, és zsíron üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a fokhagymát, majd belekeverjük a pirospaprikát. Rögtön jöhet a feldarabolt paprika, paradicsom is. Beletesszük a felcsíkozott pacalt. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk őrölt köménnyel. Ráöntjük a vörösbort, és annyi vizet/húslevest, hogy épp ellepje. Hozzáadjuk a babérlevelet. Kis lángon, lefedve főzzük legalább 1,5–2 órát, amíg teljesen puha és szaftos lesz. Közben, ha elfő a leve, mindig pótoljuk egy kevés vízzel. Ha szeretjük csípősen, adjunk hozzá erős paprikakrémet. A végén a szaftja sűrű, pörköltes legyen, ne leveses! Főtt burgonyával, vagy friss kenyérrel, savanyúsággal kínáljuk.
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
