Megkezdődött a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben, így Kiskunhalas térségében is. Az érintett területeken a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el egészen április 17-ig.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya a veszettség elleni védekezés miatt Bácsalmás, Baja, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kiskunmajsa Járásokban március 28-tól április 17-ig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el.
Kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője a vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
A NÉBIH közlése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik – áll a NÉBIH közleményében.
Beszélgetésünk első felében arra keressük a választ, hogy milyen módszereket alkalmaznak az antropológusok a vizsgálataik során, valamint milyen információkkal tudják segíteni egy-egy régészeti lelőhely feldolgozását. Az adás második részében a két vendégszakértőt a kutatási területéről kérdezzük, vagyis a különböző régészeti kultúrákban megfigyelhető koponyák mesterséges beavatkozásairól a koponyatorzítástól kezdve a koponyalékelésig bezárólag.
