200 éve született Jókai Mór (1825-1904) írónak meglepő módon nagyon sok kötődése volt Kiskunhalashoz. Szőlőmoly, Rózsa Sándor, Petőfi és Thorma János révén számos érdekes kis mozaik van az élettörténetében, ami a futóhomoki városhoz fűződik. Erről tartott előadást a Végső István (Magyar Nemzeti Levéltár-OL) történész szeptember elején, a Néprajzkutatók X. Makói Találkozóján.
A makói József Attila Városi Könyvtárban, a számos érdekes témát feldolgozó konferencián Végső István (MNL-OL) történész a nagy mesélő, Jókai Mór életéről és Kiskunhalas várossal való kapcsolatáról tartott előadást. Jókai Mór (1825–1904) írónak, országgyűlési képviselőnek, főrendiházi nem is volt olyan kevés kapcsolata Kiskunhalassal, mint gondolnánk. Diákkorában járt itt, amit meg is örökített első könyvében.
Ám a Szabadelvű Párt, 1848, Petőfi-kultusz, török kori regények, szőlészet miatt ez elmélyült. Több kiskunhalasival is tartotta a kapcsolatot. Néhány Jókai-kézirat Halason is található. Ilyen személy például Szilády Áron (1837-1922) református lelkész, turkológus, MTA-tag, kormánypárti tagtársa, akit a török kori regényei miatt állandóan kért, hogy segítsen neki. Korda Imre (1853-1914) tanár, újságíró kezdetben az Üstökös folyóiratnál dolgozott vel együtt.
Thorma János (1870-1937) festőművész pedig a Talpra magyar festménye (1899) kapcsán személyesen is felkereste, hogy meséljen neki 1848 tavaszáról. Hálából Thorma megrajzolta őt, de még a festményre is felkerült. Jókainál néhányszor Kiskunhalas a helyszín írásaiban, de még halasi tájszavakat is használt műveiben. Ám egy 1896-os szőlészeti tárgyú (szőlőmoly) írása országos visszhangot kapott, amelynek egyik esetpéldája Kiskunhalas volt.
Ebben az adásban azt járjuk körül, hogyan néztek ki a 11–13. századi falvak, hogyan éltek, dolgoztak és hittek az emberek az Árpád-kori Magyar Királyság területén.
