Június 4-e, a nemzeti összetartozás napja, amikor a trianoni békediktátumra emlékezünk. Kiskunhalason, a Trianon Ligetben kezdődött a program, majd az Országzászló emlékműnél Kocsis Zsuzsanna, a Thorma János Múzeum igazgatója mondott beszédet. A műsorban közreműködtek a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum diákjai; valamint a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola növendékei.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor. Erre az eseményre és annak következményeire emlékeztek ma a kiskunhalasiak is. A városi megemlékezés előtt, a Semmelweis téren, a Trianon Ligetben felvonták a középcímeres magyar lobogókat. A program az Országzászló emlékműnél folytatódott, ahol Kocsis Zsuzsanna, a Thorma János Múzeum igazgatója mondott beszédet.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
- A mindennapi élet keretei egyik napról a másikra változtak meg, miközben az emberek személyes kötődései nem változtak ilyen gyorsan. Sok esetben, a mindennapi életben ez azt jelentette, hogy megszokott kapcsolatok, piacok, munkahelyi és családi viszonyok kerültek új államhatárok közé, miközben a helyi közösségek belső kapcsolatai tovább éltek. A történelem átrajzolta a térképet, de nem tudta átrajzolni az emberi kapcsolatokat. A 20. század során ezek a változások hosszú távon is meghatározták a régió társadalmi és kulturális viszonyait. A magyar közösségek egy része kisebbségi helyzetben, más országok keretei között folytatta életét, miközben a nyelv, a hagyományok és a kulturális emlékezet sok helyen tovább élt, alkalmazkodott és átalakult. A hatások nem egyetlen pillanatban jelentkeztek, hanem hosszabb idő alatt váltak a mindennapok részévé, és különböző formákban a 20. század egészét végigkísérték- fogalmazott beszédében a múzeumigazgató.
Képgaléria megtekintése (27 db kép)
A beszédet követően színvonalas műsort adtak a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum diákjai; valamint a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola néptáncos növendékei. A megemlékezés zárásaként a megjelentek elhelyezték a kegyelet virágait, koszorúit.
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
