Ma hajnalban elindult a rendszeres teherforgalom a Budapest—Belgrád vasútvonalon. Fontos, hogy senki ne megszokásból, hanem a megváltozott forgalmi rendhez alkalmazkodva közlekedjen. A MÁV kér mindenkit, hogy körültekintően közelítse meg a vasúti átjárókat és kizárólag a KRESZ betartásával közlekedjen.
A MÁV-csoport és Hegyi Zsolt a MÁV-csoport vezérigazgatója jelentette be, hogy ma hajnalban elindult a rendszeres teherforgalom a Budapest—Belgrád vasútvonalon. Ezzel nem csupán a pályaépítés és az infrastruktúrafejlesztés, hanem a zárt tesztek időszaka is lezárult.
A mindennapos teherforgalommal immár élesben, valós forgalmi körülmények között teszik próbára az újjáépült 150-es vasútvonalat, mielőtt a személyforgalom is visszatérhet rá.
Az összes mérés és pályapróba igazolta, hogy a vonal megfelel minden olyan infrastrukturális és közlekedésbiztonsági feltételnek, ami a tehervonatok közlekedtetéséhez szükséges. A biztonság ugyanakkor kettőn áll, nem csupán a vasutasokon, hanem a többi közlekedőn is múlik – áll a tájékoztatóban.
A térségben élők hosszú ideig azt szokhatták meg, hogy nem járnak vonatok a pályán, mostantól azonban újra rendszeresen és nagy sebességgel érkezhetnek vasúti járművek a vonalon. Kérnek mindenkit, hogy ne megszokásból közlekedjen, hanem a KRESZ maradéktalan betartásával és kellő körültekintéssel közelítse meg a vasúti átjárókat.
A 150-es vasútvonal felújítása az elmúlt évek legnagyobb vasúti beruházás volt Magyarországon, a Ferencvárostól a kelebiai magyar-szerb határállomásig vezető 160 km-es régi, rossz minőségű, egyvágányos vasútvonal helyén egy végig kétvágányú, 160 km/h sebességgel járható vasútvonal épült a legkorszerűbb utasforgalmi létesítményekkel.
Az első vonat éjfél után néhány perccel a MÁV Railtours tehervonata volt, élén a mozdonymegújítási programunk keretében érkezett Siemens Vectron mozdonnyal – tette közzé a MÁV-csoport.
(fotó: MÁV-csoport facebook)
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
