Gallyazás és egy fa kivágása szükséges a 47. Szüreti Fesztivál előtt a városközpontban– tudta meg szerkesztőségünk. A minden évben - a rendezvény biztonsága érdekében - végzett ellenőrzésen nyilvánvalóvá vált, hogy egy ostorfa kivágása elkerülhetetlen. A főteret a nem rég létrehozott Zöldfelületi munkacsoport ellenőrizte, amelynek tagjai indokoltnak tartják az érintett fa rendezvény előtti eltávolítását.
A fakivágással, faápolással és zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos döntések szakmai megalapozottságának erősítése érdekében létrejött szakértői munkacsoport a szüreti fesztivál előtt bejárta a szüreti fesztivál helyszínét, a főteret és környékét. A szemléről Bús József csoportvezető és Greguss Viktor nyilatkozott szerkesztőségünknek.
A rendezvényhelyszín fókuszában, a Bethlen Gábor téren a Városgazda Zrt. a korhadt, elszáradt és veszélyes ágak, gallyak levágását a héten megkezdte és a rendezvény kezdetéig befejezi - közölték. A zöldfelület ellenőrzése során egy fa kivágása a városháza épületének Országzászló emlékmű felé eső sarkán elkerülhetetlen – erősítették meg. Az ostorfa törzse olyan szinten elkorhadt a talaj szintjén, hogy a kivágása szükségessé vált.
A fa kivágása néhány óra alatt elvégezhető és azt a Halasi Városgazda Zrt. munkatársai meg is teszik. Ez a kerékpárút forgalmát majd időszakosan érinti és a kerékpáros forgalmat a kivágás idejére elterelik. A kivágott fa helyére déli ostorfa ültetésére kerül sor. A reggeli szemle során a munkacsoport képviselőitől megtudtuk, hogy a városháza előtti kereszteződésben is van egy veszélyt jelentő fa, amelynek kivágása a belső korhadás miatt felmerült.
A munkacsoport az ellenőrzéseit szemrevételezéssel és műszeres vizsgálattal végzi. Az elektromos jelekkel végzett vizsgálat eredményét telefonos alkalmazáson keresztül jól láthatóan tudják értékelni, ami alapján megszületik a fa kivágásáról, vagy ágainak ritkításáról szóló döntés.
Kép-szöveg: Kovács Iván
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.