Kiskunhalas közelében Zsana alatt, városunktól mintegy nyolc kilométernyire megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése jelentette be a március 24-én délelőtt történt tájékoztatón Lantos Csaba energiaügyi miniszter a beruházás helyszínén. A tájékoztatón a Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója, Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke és Bányai Gábor a térség országgyűlési képviselője is beszélt a beruházás jelentőségéről.
Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében - jelentette be az energiaügyi Lantos Csaba miniszter kedden a beruházás helyszínén tartott tájékoztatón. Az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. első geotermikus projektjének bemutatásán a miniszter arról beszélt, hogy a fejlesztés célja geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítése és a hőenergia közvetlen hasznosítása a térségben.
Lantos elmondta, hogy a beruházás során mintegy 2400-2500 méter mélységig terveznek lefúrni, ahol várakozásaik szerint 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el. A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre - tette hozzá. A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a következő években az új szélenergia-kapacitások is kiegészítik a napelemes rendszereket.
Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a "zöld átállás" kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is. A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja - tette hozzá. Mátrai Károly hangsúlyozta: a fejlesztés egy körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke közölte, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg. Felidézte: a hatóság kezdeményezésére három éve egyszerűsödött a kutatási engedélyezés, azóta mintegy 140 kérelmet fogadtak be, amelyek közül 80-at engedélyeztek. Jelenleg mintegy ötven kutatás folyik.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a tervek szerint a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát. A képviselő azt is megerősítette, hogy a hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, egyebek mellett a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplői számára is hasznosulhat.
Forrás: Halasmédia/MTI
A beszélgetés témája a régészeti életpálya; a szakember beszél az adásban a szarmata törzsekről, szokásaikról, a ránk maradt leletekről, különös tekintettel a térségünkben szerzett régészeti ismeretekről.