hirdetés
Az elmúlt pár napban röptükben, illetve a szerencsésebbek a Halashalom melletti, kiszárodóban lévő rekultivációs tónál figyelték meg azt a jókora gólyakolóniát, amelyben Kiss Tamás madarász becslése szerint közel 200 egyed van. Mint megtudtuk, egyáltalán nem szokatlan, hogy ennyi madár összegyűlik és közösen vándorol.
Képgaléria megtekintése (6 db kép)
A közösségi oldalakon is több fotó, videó látott napvilágot az elmúlt napokban arról a jókora gólyakolóniáról, amely Kiskunhalas felett repked, időnként pedig egy-egy példányuk megpihen az 53-as főút melletti oszlopokon. Csütörtökön délelőtt pedig a madarak a Halashalom melletti, egykori vízjárta, most már inkább kiszáradóban lévő területen lehetett a gilicéket lencsevégre kapni, gémek, kócsagok társaságában. Kiss Tamás madarász hírportálunknak elmondta, hogy a rajban közel 200 gólya lehet, számuk pedig az elkövetkező napokban gyarapodik majd.
Képgaléria megtekintése (6 db kép)
- Három éves korukig a gólyák nem ivarérettek, ahelyett, hogy párba állnának, bandáznak, úgy hívjuk ezeket, kajtár gólyák. A csapatok vándorolgatnak nem is feltétlen jönnek vissza minden alkalommal Magyarországra. Másrészt július végén kirepülnek a fiókák és megkezdődik a gólyák vonulása, ami kifejezetten nagy csapatba verődve zajlik. Bizonyos helyeken (tengeri szorosok, Boszporusz) akár több tízezres csapataik is vonulnak egyben, de persze ekkora mennyiség itthon nem alakul ki- mondta Tamás, aki szerint az utóbbi években nagyon rászoktak a gilicék a hulladéklerakókra. Március végétől augusztus végéig a zsanai úti lerakón is minden nap tömegesen éjszakáznak- tette hozzá.
Kiss Tamás szerint jelenleg, alsó hangon 180 eszterág vendégeskedik itt, de ez napról napra változik. - A leolvasott gyűrűs madarakból látszik, hogy a napokban már Nyugat-Magyarországi, osztrák gólyák is érkeznek, úton vannak. Várhatóan a következő két hétben még növekszik a számuk. A rekultivációs tavon azért szokatlan a jelenlétük, mert jobban szeretnek nyugodtabb vizeken inni. Az előző években a Harka-tóra jártak, de az mostanra csontszáraz, ezért kénytelenek ennyire bejönni a városba a fekete gólyákkal együtt. Sajnos egy hét és ez is kiszárad, nem tudom akkor hova járnak majd inni, vagy az is lehet, hogy idő előtt elhagyják ezt az aszály sújtotta Kárpát-medencét és igyekeznek Törökországba, Afrikába- mondta a szakember.
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
