Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította a kuláküldözés idején tönkretett gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter-Pál napját, amely egyben a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe. Határozatában a parlament elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztsággal szemben tanúsított kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést. A városi megemlékezés helyszíne a Thorma János Múzeum volt, ahol Döme Ottó, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület elnöke mondott beszédet.
Képgaléria megtekintése (14 db kép)
Kiskunhalason, a Halasi Városmenedzser Kft. szervezésében volt megemlékezés a kuláküldözés áldozatairól a Thorma János Múzeumban. A Himnuszt követően Döme Ottó, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület elnöke mondta el emlékbeszédét. - A kuláküldözés az 1948-as kommunista hatalomátvételtől kezdődően a magyar agrártársadalom ellen indított kíméletlen sztálinista terror volt. A Rákosi-rezsim a jómódú, kulák gazdákat tekintette a kollektivizálás ellenségének, ezért őket megélhetésüktől, javaiktól és emberi méltóságuktól is megfosztották. A mai ismereteink szerinti, már önmagában komoly kutatások révén dokumentált 1221 kivégzett mintegy háromnegyedét, 971 személyt politikai okból fosztották meg az élettől. Köztük 310 főt az 1945. évi VII. törvény alapján, háborús és népellenes bűncselekmények miatt- fogalmazott Döme Ottó. A megemlékezésen Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Technikumának diákjai adtak műsort, amelyet Antóni Sára éneke zárt. A megemlékezés a Városháza falán lévő emléktáblánál folytatódott, ahol a résztvevők helyezték el a koszorúikat, virágaikat.
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
