Vasárnap délelőtt Zsidó-Keresztény Párbeszéd címmel folytatódott a XXI. Kiskunhalasi Zsidó Fesztivál programja. Közel 50 fős közönség vett részt az eseményen, amelyen a házigazda zsidó képviselő mellett a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyházak helyi vezetői ültek a pódiumbeszélgetés asztalánál. A téma pedig az Építsetek nekem hajlékot... az-az a templomok különbözőségei és azonosságai voltak. A párbeszéd közös ebéddel zárult, majd délután kulturális programok zárták a kétnapos zsidó fesztivált.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
A szombaton kezdődött XXI. Kiskunhalasi Zsidó Fesztivál programja tegnap késő éjszakába nyúlt. Mint beszámoltunk róla, Arató András a legendás Arató Videó Discoval érkezett Kiskunhalasra, amely jó hangulatot és vitathatatlan népszerűséget adott a halasi rendezvénynek. Katt ide cikkünkhöz! Másnap, augusztus 24-én délelőtt 11 órakor más jellegű, komolyabb hangvételű program várt a fesztivál látogatóira, mégpedig a hagyományos Zsidó-Keresztény Párbeszéd.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
A belépő vendégeket Ritter Nándorné, a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség elnöke a padsorok előtt köszöntötte. A hagyományoknak megfelelően Káposzta Lajos moderálta a párbeszédet. A párbeszéd témája az Építsetek nekem hajlékot... címmel folyt, több mint egy órán át a mintegy 50 fős közönség előtt. A tárgykör felölelte a történelmi egyházak imahelyeit, közösségi tereit, azok célját, építészeti kialakítását, használatát, gondozását és védettségét.
A zsidóság, egyben a házigazda nevében először Prof. dr. Róna Tamás főrabbi köszöntötte a párbeszéd közönségét és mondta el a zsinagógák, illetve a tanházak létrejöttét és azok szerepét a zsidó közösségek életében. Az evangélikus egyházat Honti Irén evangélikus lelkész képviselte, aki a halasi evangélikus gyülekezet Szilády Áron utcai lelki központjáról, imaházáról, aktuális alakításairól beszélt.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
Bocskorás Bertalan, a kiskunhalasi református gyülekezet elnök-lelkésze, a helyi református templom és imaház helyének-szerepének taglalása mellett külföldi tapasztalatokat osztott meg a hallgatósággal. Bocskorás Bertalan sokáig a tengerentúl, Kanadában szolgált és az észak-amerikai tapasztalatai foglalta össze a vendégeknek, összehasonlítva a hagyományos európai, magyar templomépítészeti kultúrával.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
Seffer Attila, a Kiskunhalas Alsóvárosi Római Katolikus Főplébánia plébánosaként osztotta meg gondolatait a témában. A plébános hangsúlyozta, hogy katolikusok lelki gyakorlatozásának helyszínei a templomok és annak kiegészítő épületei, közösségi terei. A templomok, székesegyházak ma már turisztikai célpontot jelentenek és ezzel nem csak a hívő embernek teljesítenek jószolgálatot.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
Friebert Tibor, baptista vezető lelkész, a legfiatalabb kiskunhalasi imahely létrejöttéről, a Kertváros határában található Baptista Imaházról beszélt, amely az élő istennel való találkozási helyszín szerepén túl a gyülekezet közösségi életét is hivatott ellátni. A vezető lelkész kitért arra is, hogy imaházuk más, imahellyel nem rendelkező gyülekezetnek is biztosít rendezvényhelyszínt, de a város kulturális életének szintén az egyik színtere alkalmanként.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
A Zsidó-Keresztény Párbeszéd során a különböző felekezetű templomokkal, imahelyekkel kapcsolatban sok érdekes információt tudhatott meg a közönség és kialakulásunknak történelmi korszakait, tényeit is megismerhették. A beszélgetés majd másfélórán át tartott, amit végül közös ebéddel zártak le. A közönség paprikás csirkét galuskával és palacsintát kóstolhatott meg a félegykor kezdődő ebéd során. Délután különböző kulturális programok vártak a látogatókra.
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
Képgaléria megtekintése (32 db kép)
Fotó: Kovács Iván
A beszélgetés témája a régészeti életpálya; a szakember beszél az adásban a szarmata törzsekről, szokásaikról, a ránk maradt leletekről, különös tekintettel a térségünkben szerzett régészeti ismeretekről.
