Egy jeles személyiséggel több tanít, nevel mostantól az égi katedrákon. Hetvenhét esztendős korában elhunyt Pintér András címzetes igazgató, pedagógus, aki generációkat ismertetett, és sokakat szeretetett meg a matematika, valamint a fizika olykor igen száraz tudományával. Gyászolják őt családtagjai, a bibós és sziládys közösség tagjai, tanítványai.
Egyre kevesebben vannak a nagybetűs pedagógusgeneráció tagjai közül. Az égi tanári szobákban közben egyre többen vannak, és az ottani katedrákon is csupa-csupa jeles személyiség áll. Mi szegényebbek lettünk, odafent pedig kiváló tanítókkal, tanárokkal bővül a kör. Pintér András, Pintér tanár úr, Pintér igazgató úr is mostantól közéjük tartozik. A Szilády Áron Gimnázium, majd a Bibó István Gimnázium köztiszteletnek örvendő pedagógusa, igazgatója, címzetes igazgatója a földi létből átlépett egy másik dimenzióba. Komoly életutat járt be, generációk emlegetik szívesen a nevét, az óráit.
A matematika és fizika tudománya nem tartozik a legnépszerűbb tantárgyak közé. Pont azért fontos, hogy ki és hogyan tanítja. Pintér András valóban szerette ezeket a tárgyakat, és valóbans szerette átadni a tudását is. Sokan voltak olyanok, akik miatta választották a felnőtt életük fontos részeként a matematikát és a fizikát. Osztályfőnökként, később igazgatóként pedig kiállt a tanítványaiért, akkor is, ha mások nem hittek benne. Horváth István, Pikó; Pestality Antal, Horváth János, Horváth Jánosné mind-mind egy legendás közösség tagjai voltak. Most ismét összejöttek. Jelen sorok íróját nem tanította Pintér András, egyetlen egyszer jött be hozzánk helyettesíteni, de az óra emlékezetes volt. Engem is lekötött, pedig nekem legendásan rossz viszonyom volt ahhoz a tantárgyhoz, amelyet Pintér tanár úr oly nagy lelkesedéssel magyarázott.
Hiányozni fog. A sziládys, bibós közösségből, a Bibó Kupákról, a baráti beszélgetésekből. Szívesen emlékezünk rá, szívesen idézzük fel a vele kapcsolatos történeteket. Pintér András, nyugodjon békében!
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
