Szeptember 8-án, szerdán délelőtt a kiskunhalasi Sáfrik-féle szélmalomnál vidám gyerekzsivaj töltötte be a környéket: három helyi óvodából mintegy ötven kisgyermek érkezett óvónőik kíséretében, hogy részt vegyenek egy interaktív programon. A rendezvény célja az őszi gabonavetés hagyományának felelevenítése és élményszerű bemutatása volt.
A remek, napsütéses őszi időjárás ideális környezetet biztosított a szabadtéri foglalkozásokhoz. A Csipkeházi, a Bóbita és a Felsővárosi óvodákból érkezett gyerekek rajzfeladatot kaptak, amelyben a gabonavetéssel és a szélmalommal kapcsolatos élményeiket örökíthették meg – számos színes és vidám alkotás született.
A program során Királykúti Anna, programszervező ismertette a gabonavetés régi módját, és a gyerekeknek lehetőségük volt kérdéseket is feltenni. A látogatók a szélmalom külső és belső szerkezeteivel ismerkedhettek meg, sőt a szélvitorlák megforgatásában is részt vehettek Vincze Bálint üzemeltetési igazgató irányításával.
Képgaléria megtekintése (37 db kép)
A gyermekek nemcsak láthatták, hanem maguk is kipróbálhatták a vetés hagyományos módját a szélmalom vitorláinak árnyékában. A program végén minden kis látogató egy pohárban virágmagot kapott ajándékba, amelyet hazavihettek, hogy otthon elültetve kapcsolódjanak a természet körforgásához. A vetéshez szükséges magvakat a Bács Gazda-Coop Kft. biztosította a rendezvényhez, amelyet a szervező ezúton is megköszön.
Képgaléria megtekintése (37 db kép)
A látogatás befejezéseként a szervezők friss kenyérfalatokat kínáltak a gyerkőcöknek, hogy ízleléssel is tapasztalatot szerezzenek kenyér létrehozásával és eredményével összefüggésben. A látogatás élménydús és tanulságos módon hozta közelebb a kicsikhez a régi paraszti hagyományokat, és emlékezetes napot adott számukra a Sáfrik-féle szélmalom történelmi falai között.
Vendégünkkel arról beszélgetünk, hogyan látták magukat és más népeket középkori őseink, és miben érezték magukat hasonlónak vagy különbözőnek a környező világtól. Szó lesz arról is, hogy a történeti forrásokban hogyan jelenik meg a „magyar” fogalom, mit jelentett akkoriban a „külföldi” vagy „idegen”, és hogyan befolyásolta ez a középkori társadalom önképét és kapcsolatait.
