Kiskunhalas is megemlékezett az aradi hősőkről. A városi rendezvény helyszíne a Thorma János múzeum volt, ahol Fülöp Róbert polgármester mondott beszédet, a műsorban pedig közreműködtek a Felsővárosi Általános Iskola diákjai.
Az aradi tizenháromra emlékezett kedden délelőtt Kiskunhalas is, arra a 13 hős katonára, akik életüket áldozták a szabadságért. A városi rendezvényt, élénk érdeklődés övezte a Thorma János Múzeumban. Ezúttal Fülöp Róbert polgármester beszédét hallhatták a megjelentek. - Különös jelentősége van annak, hogy éppen itt, a Thorma János Múzeumban emlékezünk. Hiszen Kiskunhalasnak van egy olyan sajátos kapcsolata az aradi vértanúk emlékéhez, amellyel kevés magyar település büszkélkedhet. Itt van velünk Thorma János monumentális Aradi vértanúk című festménye. Egy alkotás, amely évtizedek óta arra emlékeztet bennünket, hogy a történelem nem valami távoli, elvont dolog. A történelemnek arca van. Thorma János nem egyszerűen egy történelmi eseményt festett meg. A vásznon ott vannak azok az emberek, akiknek a sorsa egy egész nemzet történetének részévé vált.És milyen különös, milyen felemelő dolog, hogy ma itt, Kiskunhalason, egy halasi festő alkotása előtt emlékezünk azokra, akik Aradon haltak meg a magyar szabadságért. A helyszín önmagában is üzenet. Arad és Kiskunhalas ma itt, ezen a múzeumi falon találkozik- fogalmazott a városvezető.
A műsorban ezúttal a Felsővárosi Általános Iskola diákjai működtek közre, az énekkart pedig Kádár Szilárd kísérte gitáron. A tanulók felidézték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb történéseit. Az 1849. október 6-án kivégzett hősök neveit és életajzi adatait egyesével mondták el, majd a fotójukat egy mécsessel együtt egy lépcsőre helyezték. A műsort betanította Mészáros Imre. A program második felében a jelenlévők elhelyezték a virágokat, koszorúkat a Sétáló utcai emlékfalnál.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.