Négy kiskunhalasi tűzoltó vett részt abban a magyar csapatban, amely egy héten át dolgozott Szerbiában, a Delibláti-homokpusztán hatalmas területen pusztító tűz oltásában. Pósfai Gábor belügyminiszter most elismerő oklevelet adott át a kontingens tagjainak.
Pósfai Gábor, Magyarország belügyminisztere díszparancsot adományozott és okleveleket adott át Kecskeméten a Szerbiában, a Delibláti-homokpusztán hatalmas területen pusztító tűz oltásában közreműködő tűzoltócsapat tagjainak. A tizenkét hivatásos tűzoltóból álló szárazföldi egység augusztus 25. és szeptember 1. között segítette a szomszédos országot a heteken át pusztító tűz elleni küzdelemben. A nemzetközi segítségnyújtás során a magyar tűzoltócsapat feladata egy négyezer hektáros terület folyamatos átvizsgálása, valamint az égő és izzó részek oltása volt. Naponta több tucat tűzfészket kutattak fel és oltottak el, ezzel megakadályozva az újabb fellángolásokat és a tűz továbbterjedését. Emellett az általuk védett területen elhelyezkedő, és a tűzoltógépjárművek közlekedését szolgáló fő stratégiai útvonalat is a magyar csapat tisztította meg a kiégett vagy megdőlt fáktól- közölte a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A Bács-Kiskun megyei tűzoltókból álló csapat számára ezek a feladatok nem voltak idegenek, hiszen a megyei terepviszonyok rendkívül hasonlítanak a Delibláti-homokpusztáéhoz. A tizenkét fős csapat a napi tűzoltási feladatokon túl állandó készenlétet is adott, két alkalommal pedig azonnali beavatkozáshoz kérték a segítségüket. A szerb katasztrófavédelmi szektor helyszíni vezetői elismerően nyilatkoztak a magyar csapat tevékenységéről. A csoportban négy kiskunhalasi tűzoltó kapott helyet: Fábián Patrik főhadnagy katasztrófavédelmi megbízott; Fürtön Antal őrmester, gépjárművezető; Orbán Gyula főtörzsőrmester, gépjárművezető és Patai Gábor főhadnagy, megbízott szolgálatparancsnok.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.