Kósa Attila kerületvezető erdész volt az, aki csütörtökön délután észlelte a tüzet, amely Jánoshalma közelében, egy fenyvesben keletkezett. Riasztotta a tűzoltókat, majd maga is lapátot ragadott és igyekezett megakadályozni, hogy a lángok egy nagy területű erdőrészbe terjedjenek tovább. Az erdész közben füstmérgezést szenvedett. - közölte közösségi oldalán a Kefag Zrt.
Pillanatok alatt döntött, és hősies helytállásával nagyobb bajt előzött meg Kósa Attila kerületvezető erdész. A szakember csütörtökön délután, az erdőjárás közben figyelt fel a felszálló füstre. Elindult megkeresni a tűz helyét, majd azonnal értesítette a tűzoltókat. A rossz térerő miatt ez először nem sikerült, de nem adta fel: közben visszaindult az autójához a lapátjáért, és végül sikerült leadnia a riasztást. A szél a lángokat egy sűrű fiatalos felé vitte, amely mellett egy közel hatvanhektáros, összefüggő erdőtömb állt. Attila tudta, hogy ha a tűz odáig elér, sokkal nehezebb lesz megfékezni. Lapáttal és homokkal próbálta feltartóztatni a lángokat, és a tűzoltók kiérkezéséig sikerült is megakadályoznia, hogy a tűz azon az oldalon továbbterjedjen- olvasható a Kefag Zrt. közösségi oldalán megjelent tájékoztatóban.
- Kollégánk lélekjelenlétének és helytállásának köszönhetően nem történt nagyobb baj. Eközben azonban rengeteg füstöt lélegzett be, teljesen kimerült, majd a területről kifelé menet összeesett. Az autóban elvesztette az eszméletét, a mentők füstmérgezéssel szállították kórházba. Attila nem várt elismerést, egyszerűen a rábízott erdőt próbálta megvédeni – akkor is, amikor ezzel már a saját egészségét kockáztatta. Helytállása tiszteletet érdemel, története pedig arra is figyelmeztet, hogy a mostani szárazságban és hőségben egyetlen eldobott cigarettacsikk vagy felelőtlenül meggyújtott tűz is súlyos következményekkel járhat. Vigyázzunk egymásra és természeti értékeinkre - írta a Kefag Zrt.
Fotó: Kefag Zrt. közösségi oldala
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.
