Egy kitalált országban, a Kongai Köztársaságban játszódó konfliktus kezelése volt a feladata annak a 21 katonának, akik részt vesznek a MH Béketámogató Kiképző Központ által szervezett 48. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyamon. A Kiskunhalas és Tázlár közötti erdő volt Konga, a járőrgyakorlat néhány eleme a sajtó jelenlétében zajlott.
Járőrgyakorlattal folytatódott az MH Béketámogató Kiképző Központ által szervezett 48. Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyam (International Military Observers’ Course - IMOC). A képzés kilenc nemzet hallgatóinak részvételével kezdődött szeptember 28-án, a szolnoki központban. A háromhetes tanfolyam huszonegy résztvevője közül tizenöten külföldről érkeztek: az Albánia, Egyiptom, Észak-Macedónia, Franciaország, Georgia, Kazahsztán, Lengyelország, Törökország által delegált hallgatók mellett hat magyar katona is részt vesz a tanfolyamon. A kurzus alaptörténete egy fiktív, congai – borgai – aratniai népcsoportok alkotta válságövezetben játszódik. A feltételezett helyzetben a három népcsoport tagjainak korábbi békés egymás mellett élése az évek folyamán megromlott, olyan súlyos konfliktushelyzet alakult ki, hogy a további vérontás megakadályozására a Kongai Köztársaság az ENSZ segítségét kéri. A tanfolyam hallgatói a nemzetközi szervezet által a válságövezetbe küldött, fegyvertelen békefenntartók feladatait látják el.
Csütörtökön a hallgatók a Kiskunhalas-Tázlár térségében megtartott egész napos komplex járőrgyakorlaton adtak számot eddig megszerzett tudásukról. A felkészülőkből összeállított négy gyalogjárőr-csoportnak különféle beállított helyzetekben kellett helytállnia a tíz kilométeres táv megtétele közben. Egyebek mellett megfigyelőpontot működtettek, információkat gyűjtöttek a helyi lakosságtól, legális és illegális ellenőrző ponton próbáltak átjutni. E mellett a helyi média folyamatos zaklatása mellett egy aknarobbanásban súlyosan megsérült személyt is el kellett látniuk, aki azért gyűjtött robbanószerkezeteket, mert az elterjedt álhírek szerint az ENSZ-katonák pénzt adnak értük. A járőrök tevékenységét a Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Kazahsztánból és Szerbiából érkezett instruktorok mellett hat magyar oktató kísérte figyelemmel. A járőrgyakorlat során minden egyes szituációt azonnali kiértékelés követett. A gyakorlaton - a tavalyi évhez hasonlóan - szerepet kaptak a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Technikumának diákjai is.
Az első héten a katonák elsősorban elméleti, többek között járőrözéssel, bejelentések kivizsgálásával, információgyűjtéssel kapcsolatos foglalkozásokon vettek részt, megismerkedtek egyebek mellett az ENSZ békefenntartó tevékenységének alapjaival, a missziók megalakításának folyamatával és a békefenntartó műveletekben résztvevő különböző szervezetek feladatrendszerével. Mivel későbbi megfigyelői feladataikat fegyvertelenül fogják ellátni, kiemelt figyelmet kapott a tárgyalástechnika és a tolmácsokkal való közös munka, valamint a kulturális különbségek kezelése. A Kiskunhalas térségében tartott komplex járőrgyakorlat után az utolsó héten helikopteres légi felderítés vár még a hallgatókra, majd kétnapos zárógyakorlat keretében adnak számot a megszerzett tudásukról. A tanfolyam elvégzését követően a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete által vezetett katonai megfigyelői missziókban szolgálatot teljesítsenek.
Az Időrétegek legújabb adásában az archaeozoológiával, vagyis a régészeti állattannal foglalkozunk. Dr. Csippán Péterrel, az ELTE Régészeti Intézetének adjunktusával arról beszélgetünk, mit árulhatnak el az állatcsontok az egykori társadalmak táplálkozásáról, gazdaságáról, életmódjáról és kulturális szokásairól.