A Thorma János Múzeum május 28-án, 17 órakor nyitotta meg a Bronzkori közösségek nyomában című kiállítását a nyilvánosság előtt. A tárlat előtt Sánta Gábor, az Osztrák Tudományos Akadémia régész-kutatója mondott szakmai köszöntőt, majd tartott tárlatvezetést. Nincs új a nap alatt. Az előadáson többször elhangzottak tények a bronzkori aszályok okozta nehézségekről. A kiállítás 2026. augusztus 22-ig tekinthető meg.
Képgaléria megtekintése (38 db kép)
Május 28-án, 17 órakor a Thorma János Múzeum dísztermében a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárai zenei betétjével (Mácskovics Szabolcs cajon és Szilágyi András trombita) kezdődött a Bronzkori közösségek nyomában című kiállítás megnyitója.
Képgaléria megtekintése (38 db kép)
Az eseményen házigazdaként a Thorma János Múzeum igazgatója, Kocsis Zsuzsanna üdvözölte a megjelent látogatókat. A múzeumvezető a következőket mondta. A kiállítás létrejötte három kurátor közös munkájának eredménye. Köszönettel tartozunk Nagy Bálint kollégánknak, valamint dr. Sánta Gábor és dr. Váczi Gábor régészeknek, akik szakmai tudásukkal és kutatásaikkal formálták a kiállítás koncepcióját és tartalmát. Ezek a bronztárgyak, ékszerek, fegyverek és temetkezési emlékek egykori közösségekről mesélnek – emberekről, akik ugyanazon a tájon éltek, ahol ma mi is élünk.
Képgaléria megtekintése (38 db kép)
A mostani kiállítás arra is lehetőséget teremtett, hogy a múzeum raktárában őrzött, eddig még nem bemutatott bronzkori gyűjteményi anyagból is válogatást adhassunk a közönségnek. Különösen fontos, hogy a Homokhátság múltját ne csak tudományos publikációk őrizzék meg, hanem a helyi közösség számára is láthatóvá és átélhetővé váljon. Egy múzeum feladata nem csupán a tárgyak megőrzése, hanem történeteik továbbadása is. A kiállítás megvalósításához nagy segítséget jelentett a Nemzeti Kulturális Alap támogatása a tárlat létrehozására. Ezúton is szeretném megköszönni minden partnerünknek, kutatónak, közreműködőnek, és leginkább kollégáimnak a munkáját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiállítás létrejöhessen – mondta az igazgatónő.
Képgaléria megtekintése (38 db kép)
A házigazda köszöntője után dr. Sánta Gábor régész tartott szakmai megnyitót. A kutató prezentáció kíséretében az alábbi gondolatokat fogalmazta meg a vendégeknek. Ez a kiállítás az egykori életről szól, amiről halott tárgyak mesélnek. Az élet a Homokhátságon egyet jelent a vízzel, erről az ittlévőknek személyes tapasztalataik is lehetnek. Mi, bronzkorral foglalkozó régészek arra keressük a választ, miért települtek be az emberek a homokbuckák közé, hogyan maradtak életben, miként hatott rájuk az éghajlatváltozás. Az itt bemutatott narratíva még nem minden eleme nyert teljes bizonyítást, de az bizonyos: a klímaváltozás, az aszály, vagy az árvizek nem csak napjainkban, hanem a bronzkorban is alapvetően befolyásolták az emberi közösségek életét.
Képgaléria megtekintése (38 db kép)
Dr. Sánta Gábor egy ma is aktuális problémakör bronzkori tényeivel zárta beszédét. Melegebbre, szárazabbra fordult a klíma, sőt, 1300 után kifejezetten aszályossá vált. A Csengelén talált bizonyítékok alapján a legeltetett, feltört, túlhasznált földek kiszáradtak és fújni kezdte a homokot a szél. A lakosság zöme elhagyta a tájat, és ismét a folyók mellé húzódott – véget ért a Homokhátság őskori virágkora. Lábuk nyomát, emlékeiket belepte a por, történetük feltárása csak most kezdődik igazán. Talán a mai kor embere is tanulhat belőle. Majd a figyelmet megköszönve a vezetésével tekintette meg a közönség a kiállítást. A tárlat 2026. augusztus 22-ig tekinthető meg a Thorma János Múzeumban.
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
