Különleges programokkal csatlakozott a Kulturális Örökség Napjához szeptember 19-én a kiskunhalasi Thorma János Múzeum. A látogatók ezen a délutánon nemcsak megtekinthették a múlt emlékeit, hanem közelről is megismerhették a múzeumi munka számos érdekességét. A múzeum falai között több helyszínen szakemberek várták a látogatókat játékos történelmi fejtörőkkel, kutató munka bemutatókkal. A programot Lutter Imre rendhagyó irodalmi estje zárta.
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
A Kulturális Örökség Napja alkalmából szeptember 19-én, szombaton délután különleges programmal várta az érdeklődőket a Thorma János Múzeum. Az ingyenesen látogatható rendezvény célja az volt, hogy a kulturális örökség ne csupán kiállítási tárgyakon keresztül jelenjen meg, hanem a közönség testközelből is megtapasztalhassa, hogyan őrzik, kutatják és teszik közkinccsé a múlt emlékeit. Katt a videóhoz!
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
A délután 15 órakor kezdődött. A résztvevőket Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere, valamint Kocsis Zsuzsanna, a Thorma János Múzeum igazgatója köszöntötte. A polgármester sok más mellett a következő gondolatokat osztotta meg a közönséggel. "A kulturális örökség ugyanis nem egyszerűen azt jelenti, amit elődeinktől megörököltünk. Azt is jelenti, hogy mit kezdünk vele. Megőrizzük-e? Megmutatjuk-e a gyermekeinknek? Tudunk-e úgy tekinteni rá, hogy közben a jelenünkhöz és a jövőnkhöz is kapcsolódjon? Egy város számára ezért különösen fontosak az ilyen napok. Mert egy közösség nemcsak attól lesz erős, hogy vannak útjai, épületei és intézményei, hanem attól is, hogy ismeri és becsüli azt a történetet, amelyből megszületett. Köszönöm a Thorma János Múzeum munkatársainak, hogy ma ezt az örökséget ilyen sokféle módon hozzák közelebb hozzánk."
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
Ezt követően 18 óráig több, szabadon bejárható állomáson ismerkedhettek meg az érdeklődők a múzeumi gyűjteményekkel és a háttérben zajló szakmai munkával. Az egyik állomáson Kiskunhalas különleges történeti forrása, a Liber Fundi, vagyis „a város könyve” került a középpontba Kocsis Zsuzsanna múzeum igazgató módszeres vizsgálati bemutatójával. A látogatók nemcsak közelebbről szemügyre vehették az értékes dokumentumot, hanem mikroszkópos vizsgálaton keresztül annak apró részleteit is felfedezhették. A programban a Kiskunhalasi Lovasbandérium is közreműködött és bemutatta a Mária Terézia korabeli Nádor huszárezred viseletét.
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
A képzőművészet iránt érdeklődők Thorma műtermében festészeti technikákkal ismerkedhettek meg, és egy közös festmény elkészítésében is részt vehettek. Egy másik helyszínen azt mutatták be a múzeum szakemberei, hogyan kaphat „második életet” egy műalkotás: a közönség festménytisztítási és restaurálási munkafolyamatokba nyerhetett betekintést.
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
A régészet ezen a délutánon szó szerint kézzelfoghatóvá vált. Az Érinthető történelem állomáson 3D technológiával készült régészeti tárgymásolatokat vehettek kézbe a látogatók, míg A csontok mesélnek című bemutató azt mutatta meg, milyen információkat őriznek a régészeti feltárások során előkerülő csontmaradványok. A program a néprajzi gyűjtemény különleges darabjait is közelebb hozta a közönséghez. A halasi ember mindennapjai elnevezésű állomáson tárgyakon keresztül elevenedett meg, hogyan éltek, dolgoztak és milyen eszközöket használtak egykor Kiskunhalas lakói.
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
A Kulturális Örökség Napja így nem hagyományos múzeumlátogatást kínált. A látogatók olyan szakmai területekre is bepillanthattak, amelyekkel egy átlagos kiállítás során ritkábban találkozhatnak. Régészet, néprajz, képzőművészet, restaurálás és helytörténet kapcsolódott össze egyetlen délután programjában.
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
A napot 18 órától Lutter Imre Radnóti- és Bánffy-díjas versmondó „Szabad egy versre?” című önálló estje zárta. Az előadás az irodalom eszközeivel egészítette ki a délután történelmi és művészeti programjait, méltó lezárását adva a Kulturális Örökség Napjának.
A szeptember 19-i rendezvény arra is ráirányította a figyelmet, hogy kulturális örökségünk nem csupán a vitrinekben őrzött tárgyak összessége. Dokumentumok, műalkotások, régészeti leletek, használati tárgyak, történetek és művészeti alkotások együtt őrzik egy közösség múltját – és akkor válnak igazán élővé, amikor újra és újra kapcsolatba kerülhetünk velük.
Képgaléria megtekintése (44 db kép)
Kép-szöveg-videó: Kovács Iván
Az Árpád-kori temetkezési szokásokról szóló beszélgetés a középkori templom körüli temetők világát, a temetkezési szokásokat és a halottakhoz kapcsolódó hiedelmeket járja körül. Dr. Wolf Máriával szó esik arról, hogyan alakult ki és működött a templom körüli temetkezés, milyen társadalmi különbségek figyelhetők meg a sírok elhelyezkedésében, valamint arról, hogyan élhettek tovább a kereszténység mellett korábbi hiedelmek és rítusok.
