Tompa Város Önkormányzata és Zenta Község Önkormányzata közösen valósították meg a „Bioforest – Erdősávok telepítése a biológiai sokszínűség megőrzése érdekében” című projektet. Az ünnepélyes záróeseményre a napokban került sor.
Az összefogás és az együttműködés szép példáját mutatta két település, az egyik Magyarországon, a másik Szerbiában. Tompa Város Önkormányzata és Zenta Község Önkormányzata közösen valósították meg a „Bioforest – Erdősávok telepítése a biológiai sokszínűség megőrzése érdekében” című projektet az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia program keretében. A HUSRB/23R/11/052 azonosítószámú kezdeményezés célja a talajerózió és az éghajlatváltozás okozta elsivatagosodás csökkentése Tompa és Zenta térségében, különös tekintettel a két település mezőgazdasági útjai mentén található területekre. Az ünnepélyes projektzáró a napokban volt a tompai városházán.
Az eseményen elhangzott: a projekt 2024. július 1-jén indult, megvalósítási ideje 2026. augusztus 31-én zárult. Fő célja a szélvédő erdősávok telepítése, amelyek hosszú távon védelmet nyújtanak a termőföldeknek, javítják a levegő minőségét, mérsékelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. A projekt átfogó célja a talajerózió mérséklése, az elsivatagosodási folyamatok lassítása, valamint a mezőgazdasági területek védelme az erős szél okozta hatásokkal szemben. Ennek érdekében Tompa közigazgatási területén, mezőgazdasági földutak mentén összesen mintegy 6500 folyóméter hosszúságban szélvédő fasorok és cserjesávok kialakítása valósult meg. Többek között erről beszélt a tájékoztatójában Kovács Gábor, a település polgármestere. Greguss Viktor, a megvalósításban közreműködő Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület elnöke hozzátette: öt külterületi út mentén, 7067 fásszárú növényt ültettek.
Az esemény vendége volt Burány Hajnalka Zenta község polgármestere is. A település első embere elmondta: a Karjadi út mellett befejeződött a szélvédő sáv kialakítása, összesen 1750 facsemetét ültettek el. Jegenyenyárok és eperfák kerültek a földbe fele-fele arányban ezen a szakaszon. Lőrinc Király Lívia okleveles biológus szerint a faültetés egy újfajta fóliás módszerrel történt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a fák, amelyek így kerültek a földbe, nagyobb eséllyel eresztenek gyökeret és maradnak meg. Elmondta, hogy a fóliás módszerrel a fák alkalmazkodni tudnak a száraz és meleg időjáráshoz, nincs szükségük locsolásra. Az esemény zárásaként a megjelentek a helyszínen tekintették meg a tompai telepítés eredményét.
Dr. Anders Alexandra segítségével az örökségvédelem jelenéről és jövőjéről beszélgetünk. Megtudhatjuk, hogyan óvhatjuk meg közösen tárgyi és épített emlékeinket, és milyen szerepe van ebben a szakembereknek és a helyi közösségeknek.